Az óraátállítás kérdése évek óta megosztja a világot, de úgy tűnik, 2025-ben végre pont kerülhet az ügy végére. Az Európai Parlament már 2019-ben megszavazta a rendszer eltörlését, ám a gyakorlati megvalósítás azóta is várat magára. Most azonban ismét felerősödtek a hangok, amelyek a váltás eltörlését szorgalmazzák – de miért ilyen bonyolult a helyzet?
Az óraátállítás hatásai: tényleg szükség van még rá?
Eredetileg az óraátállítást az energiahatékonyság növelése érdekében vezették be, ám mára ez az indok elvesztette jelentőségét. Az új világítástechnológiák, például a LED-lámpák bevezetésével az energiatakarékosság mértéke már elhanyagolható. A gazdasági érvek tehát egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a rendszer egészségügyi és társadalmi hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak.
Az óraátállítás – különösen a tavaszi időszámításra való átállás – sokak szervezetét megviseli. Alvászavarok, stressz, szív-érrendszeri problémák és koncentrációzavarok jelentkezhetnek az érintetteknél. Egyes kutatások arra is rámutatnak, hogy a váltás napjain jelentősen megnő a szívinfarktusok száma.
Miért halogatják a döntést?
Bár az Európai Parlament már négy éve megszavazta az eltörlést, a döntés végrehajtása a tagállamok közötti egyezség hiánya miatt akadt el. Az országoknak el kellene dönteniük, hogy véglegesen a nyári vagy a téli időszámítást választják, ám ebben az észak-déli megosztottság nehezíti az előrelépést. Az északi országok a hosszabb nappalokat preferálják, míg délen inkább a téli időszámítás mellett érvelnek.
A COVID-19 járvány és más politikai ügyek is hozzájárultak a késlekedéshez, de 2025-re úgy tűnik, újra napirendre kerülhet a kérdés.
Hogyan befolyásolná mindez az életünket?
Ha az óraátállítást végleg eltörlik, az emberek biológiai órája stabilabbá válhat, ami hosszú távon javítaná az egészséget és a mindennapok ritmusát. Az állandó időszámítás megkönnyítené az utazást és a nemzetközi együttműködést is.
Egy EU-s közvélemény-kutatás szerint az emberek túlnyomó többsége – 84 százaléka – támogatja az óraátállítás megszüntetését. Magyarországon ez az arány még magasabb, 88 százalék. Az energiahatékonyságra hivatkozó érvek tehát már kevésbé relevánsak, míg az egészségügyi szempontok egyre erősebbek.
Milyen akadályok állnak még?
Bár a döntés logikusnak tűnik, a politikai és kulturális különbségek továbbra is kihívást jelentenek. A végső egyezséghez minden tagállam közös álláspontjára lenne szükség, ami nem könnyű feladat. A kérdés tehát nemcsak tudományos, hanem diplomáciai és társadalmi szempontból is összetett.
(Borítókép: ébresztőórák közeli képen. Fotó: Getty Images)