Rengetegen élnek a szundi-gomb nyújtotta lehetőséggel, hogy a beállított ébresztőn túl még korlátozott ideig folytathassák az alvást, ha elsőre nehéz kikelni. Ez a gyakorlat azonban különösen negatív módon hat az agyra.

Álljunk meg egynél vagy kapcsoljuk be akár háromnál többször, a szundi-gomb megnyomásával csak az elnyújtott pihenés illúzióját keltjük, valójában azonban a lehető legrosszabbat tesszük magunkkal – és az agyunkkal.

„Pillanatnyilag kielégítő, ha szundítasz, és késlelteted az ágyból való kikelést és a nap megkezdését, de valójában széttöredezik az alvásminta és aláássa az éjjeli alvás minőségét” – hívta fel a figyelmet dr. Brandon Peters, a Virginia Mason Franciscan Health neurológus és alvásszakértője. Kifejtette, hogy az alvás utolsó óráiban az emberek általában az alvási ciklus negyedik és utolsó szakaszába lépnek be és ki, amelyet gyors szemmozgás jellegű, (REM) alvásnak neveznek.

Ez a szakasz különösen fontos a memória számára, a feldolgozás és a kreatív gondolkodás szempontjából

– tette hozzá, rámutatva, hogy az alvás ezen szakaszának a töredezettsége befolyásolhatja az agy működését. A szakember végül elárulta, mit tehetünk annak érdekében, hogy már az első ébresztőre ki tudjunk kelni az ágyból.

„Nehéz lehet egy riasztásra ébredni, ha biztonsági okokból korábban többet használtál, így érdemes különböző ébresztő hangokat vagy ébresztőórákat tesztelni, hogy melyik az, amely az ágyból való kikelésre késztet. Létezik például olyan, amely fényt használ. Az is fontos, hogy mindennap ugyanabban az időben ébredjünk fel és feküdjünk le. Ha valaki nagyon jól alszik hajnali 3-tól délig a hétvégén, de hétfő reggel 6-kor kell felkelnie, a biológiai órája nem lesz felkészülve az ébredésre, és iszonyú nehéz lesz felkelni” – magyarázta dr. Cathy Goldstein, a Michigan Medicine Sleep Disorders Center alvásgyógyásza. A szakember azt javasolta, hogy aki szeretné átállítani a biológiai óráját, az néhány naponta vagy heti egyszer feküdjön le egy órával korábban, kerülje az erős fényeket, valamint lefekvés előtt négy órával korlátozza a képernyők előtt töltött idejét, mindezzel elősegítve a szervezet természetes melatonin termelését.

„Egy ideális világban lefeküdnénk, amikor álmosak vagyunk, és felébrednénk, amikor felébredünk. De sajnos nem ilyen világban élünk” – tette hozzá dr. Alicia Roth, a Cleveland Klinika alvászavarokkal foglalkozó központjának orvosa, kifejtve, hogy a nehéz reggeli ébredés oka könnyen lehet, hogy éjszakai baglyok vagyunk, holott a munkarendünk pacsirta típust igényelne. Ezen kívül különböző alvászavarok is állhatnak a háttérben, a legtöbb esetben azonban az a jellemző, hogy a szundi-gombot nyomkodó személyek alváshiánnyal küzdenek. Mindenekelőtt tehát fontos kitapasztalnunk, hogy a szervezetünknek hány óra alvásra van szüksége, és ehhez, valamint az ébredési időhöz igazítanunk a lefekvés időpontját.

(HáziPatika)

(Borítókép: Egy férfi benyomja a szundi-gombot. Illusztráció: Getty Images)