Évszázadok óta ismert a méz emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatása, így nem véletlen, hogy előszeretettel ízesítünk vele süteményeket, teát és kávét, valamint fogyasztjuk magában megfázás esetén. A mézhez a cukorbetegek is előszeretettel nyúlnak, ám esetükben érdemes vigyázni, a vércukorszintet ugyanis képes az egekbe repíteni.
„A méz kiváló energiaforrás, gazdag a vitamin-, ásványianyag- és antioxidáns-tartalma, ám meglehetősen nagy mennyiségben kellene fogyasztanunk belőle a pozitív hatások eléréséhez” – kezdte Imre Noémi, a Cukorbetegközpont dietetikusa. „A méz számtalan pozitív egészségügyi előnye mellett rendkívül ízletes édesítőszer, közkedvelt összetevője az ünnepi fogásoknak. Ugyanakkor magas szénhidráttartalma és vércukoremelő hatása miatt a cukorbetegek esetében kerülendő alapanyag” – hívta fel a figyelmet a táplálkozástudományi szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy jól kontrollált vércukorértékekkel rendelkező diabéteszes esetében nem kell tiltólistára tenni a mézet.
Alkalomszerűen, az előírt egyéni szénhidrát- és kalóriabeviteli célokhoz igazítva a méz mértékkel fogyasztható a cukorbetegek számára is.
Ehhez érdemes tudni, hogy egy evőkanál méz, tehát nagyjából 30 gramm, körül-belül 24 gramm szénhidrátot, közel 100 kalóriát tartalmaz. Ezen kívül figyelembe kell venni azt is, hogy ezek 70 százalékban egyszerű szénhidrátok, azaz gyorsan megemelik a vércukorszintet. A glikémiás indexe – fajtától függően – 55-60 közötti, vagyis valamelyest alacsonyabb, mint a cukoré, vércukoremelő hatása azonban így is jelentős. A felszívódását úgy lassíthatjuk, ha például magas rost- és fehérjetartalmú ételekkel kombináljuk.
Imre Noémi rámutatott, hogy fruktózszegény étrendben nem fogyasztható a méz, valamint a gyomor- és bélrendszeri problémákkal küzdők esetében sem árt az óvatosság, mert magas hangyasavtartalma ingerelheti a gyomor nyálkahártyáját.
„Azt javaslom a cukorbetegeknek, hogy energiamentes édesítőszereket, például eritritet használjanak inkább, amelyek kevésbé vagy nem emelik a vércukorszintjüket. Rossz hír, hogy nemcsak a méz és a kristálycukor, hanem a cukor egészségesebb alternatívájaként hirdetett, rendkívül népszerű, egzotikus hangzású termékek, vagyis a nádcukor, kókuszvirágcukor, almacukor és a növényi szirupok sem megfelelőek a cukorbetegek vagy inzulinrezisztensek számára” – szögezte le a szakember. Bár ezek az alapanyagok több ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaznak a finomított cukorhoz képest, magas szénhidráttartalommal bírnak, ami a vércukor- és inzulinszintet is negatívan befolyásolja.
A méz helyettesítésére ma már speciális mézpótló készítmények is elérhetők, amelyek ízükben és állagukban is hasonlóak a mézhez. Ezek a csökkentett szénhidráttartalmú, élelmi rostban gazdag termékek olyan édesítőszereket tartalmaznak, amelyeket a cukorbetegek is fogyaszthatnak – mértékkel.
„A cukorpótlók segítségével a cukorbetegek is élvezhetik az édes ízt, fogyasztásuk azonban a változatos szénhidráttudatos étkezés részeként, körültekintően ajánlott. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a napi szénhidrát- és kalóriamennyiségbe mindenképpen be kell ezeket is kalkulálnunk” – figyelmeztetett Imre Noémi dietetikus.
(Femina)
(Borítókép: Egy férfi vércukorszintet mér. Illusztráció: Getty Images)