Szurkál, feszít, puffad, néha görcsöl – alhasi fájdalommal rengeteg nő él együtt anélkül, hogy túl sok jelentőséget tulajdonítana neki. Sokan csak legyintenek rá, mások egy fájdalomcsillapítóval letudják. Pedig van, amikor ez a fájdalom nem egy ártatlan ciszta, hanem egy súlyos daganat jele – figyelmeztetett Dr. Hernádi Balázs, nőgyógyász szakorvos, akit az Egészségkalauz idézett.
A petefészek környékén gyakran alakulnak ki ciszták – ezek folyadékkal telt hólyagok, amelyek sok esetben maguktól felszívódnak, főleg a fiatalabb, termékeny korban lévő nőknél. Ám vannak olyan ciszták is, amelyek makacsabbak, nem múlnak el, és bizony elváltozások jelei lehetnek. A legnagyobb gond, hogy ezeket nagyon könnyű összekeverni a petefészekrákkal – márpedig az utóbbi az egyik leghalálosabb nőgyógyászati daganat.
A petefészekrák alattomos. Sokáig egyáltalán nem okoz panaszt, vagy ha igen, akkor olyan általános tüneteket, mint a puffadás, alhasi diszkomfortérzet, enyhe fájdalom, rendszertelen vérzés, gyakori vizelési inger. Ezek alapján nehéz különbséget tenni – éppen ezért csak a szakorvosi vizsgálat döntheti el, miről van szó.
És mi a különbség a két elváltozás között?
A ciszta általában folyadékot tartalmaz, míg a daganat szilárdabb, gyakran vérellátással is rendelkezik, és nem múlik el magától. Míg a ciszták egy része megfigyelhető, a daganat minden esetben beavatkozást igényel. A legmegbízhatóbb módszerek az ultrahang, a tumormarker-vizsgálatok (például CA125, HE-4), illetve a citológia, CT vagy PET-CT.
Ha a vizsgálatok daganatos elváltozást mutatnak, akkor a kezelés szinte mindig műtéttel kezdődik, amelyet gyakran kemoterápia is követ. A cél, hogy ne maradjon egyetlen rákos sejt sem a szervezetben. Jóindulatú cisztánál azonban sokszor elég a megfigyelés, gyógyszeres kezelés, vagy egy egyszerű endoszkópos eltávolítás.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a korai felismerés életet menthet.
A petefészekrák akkor kezd kialakulni, amikor a sejtek rendellenesen működni kezdenek, és olyan ütemben szaporodnak, ahogy nem kellene. Ezek a kóros sejtek először daganatot alkotnak, majd továbbterjedhetnek más szervekre is.
Nem minden nő van egyforma veszélyben. Nagyobb a kockázat azoknál, akiknek a családjában már előfordult petefészekrák – például anyánál, nagymamánál vagy testvérnél. Ugyanez igaz azokra is, akiknél kimutatták a BRCA-gén hibáját, ami sajnos nemcsak a mellrák, hanem a petefészekrák esélyét is jelentősen megemeli.
A késői gyerekvállalás – vagy az, ha valaki soha nem esett teherbe – szintén növeli a rizikót. És bár kevesen tudják, a legtöbb eset a változókor után derül ki, amikor már ritkábbak a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok.
A lényeg: ne várja meg, amíg a fájdalom elviselhetetlenné válik. Ha szokatlan tüneteket tapasztal, ne halogassa a nőgyógyászati vizsgálatot. A különbség egy ciszta és egy daganat között nem mindig látható – de a következménye annál inkább.
(Borítókép: Szülész-nőgyógyász a női méh és petefészek taneszköz-modelljét tartja kezében. Fotó: Getty Images)
