A memória lehetővé teszi, hogy múltbéli élményeinket, érzelmeinket és információinkat megőrizzük és vissza tudjunk rájuk emlékezni. Ennek a folyamata komplex, az idő múlásával pedig számos tényező hatására változhat. Egy nagyon bonyolult rendszerről van szó, azonban számos dolog van, amit megtehetünk azért, hogy fenntartsuk vagy akár javítsunk a funkcióin az élet különböző szakaszaiban.
Az emberi memória nem több különböző, egymással szorosan összekapcsolódó részekből épül fel. Alapvetően az alábbi három fő típusról beszélhetünk.
- a szenzori memória, amely az érzékszervekből származó információkat rögzíti,
- a rövid távú memória, amely a friss információk tárolását végzi,
- és a hosszú távú memória, amely lehetővé teszi, hogy visszaemlékezzünk korábbi élményeinkre és ismereteinkre.
A szenzori memória rendkívül rövid időre tárol információt, néhány másodpercig, míg a rövid távú memória percekig vagy órákig. Az igazán tartós emlékek a hosszú távú memóriában raktározódnak, amelynek kapacitása szinte korlátlan, és az információk hosszú évekig is megőrződhetnek, sőt, egész életen át – írja a Bien.
Mikor kezd el romlani a memória?
Az emberi memória fokozatosan indul romlásnak, az pedig, hogy pontosan mikor, egyénenként változó. Azonban kutatások kimutatták, hogy
a hanyatlása már a 20-as, más vizsgálatok szerint inkább a 30-as vagy 40-es években indul el,
de a leghatározottabb romlás általában 60-65 éves kor után jelentkezik. Míg a férfiak esetében a memória romlása leggyakrabban a 40-es éveikben észrevehető, addig a nőknél ez a határpont legtöbb esetben a menopauza.
A memória hanyatlásához részben az öregedés, részben pedig olyan tényezők, mint a betegségek, életvitel és a különböző pszichés állapotok is hozzájárulnak. Sok esetben azonban egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és mentális aktivitással szinten tartható, de akár még javítani is lehet rajta. Azonban a memória romlásának fő okai között általában az alábbi faktorok nagyban közrejátszanak:
- Az agy természetes öregedése, különösen a hippokampusz zsugorodása, amely az emlékek kialakításáért és tárolásáért felelős.
- Krónikus stressz, depresszió és szorongás, amelyek negatívan befolyásolják az agyi működést és az emlékek rögzítését.
- Életmódbeli tényezők, mint az alváshiány, egészségtelen táplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás vagy kábítószer-használat.
- Bizonyos betegségek, például Alzheimer-kór, agyi érbetegségek, pajzsmirigyproblémák, cukorbetegség, vitaminhiányok (különösen B12- és D-vitamin).
- Genetikai hajlam és korábbi agysérülések.
(Borítókép: Összeérő kezek. Fotó: Northfoto)
