Időpont nélkül, soron kívül juthatunk be az orvosi szakrendelésekre, ha a háziorvosunk sürgősnek titulálva a kivizsgálást, jelzi azt a beutalónkon a „Statim” szó vagy egy „S” betű feltüntetésével. A „sürgősségi kivizsgálást” jelentő kifejezés mellé elengedhetetlen még az indoklás, illetve az orvos aláírása és pecsétje. A speciális beutaló ugyanakkor csak akkor állítható ki, ha az a beteg állapota szempontjából szakmailag indokolt, ám a helyzet még nem életveszélyes.
A szakrendelésen a jelzésből automatikusan tudni fogják, hogy soron kívüli ellátásra vagyunk jogosultak, így a beutaló birtokában bármikor megjelenhetünk az adott szakorvos rendelési idejében. Ezután a rendelő orvos egy rövid vizsgálat után maga dönt arról, hogy valóban indokolt-e a soron kívüli ellátás, mert ha ennek az ellenkezőjét állapítja meg, akkor a beutaló visszakerül a háziorvoshoz, vagy előjegyzett időpontot kapunk egy későbbi vizsgálatra.
Nem egyenlő a kórházi sürgősségi ellátással
A soron kívüli beutaló nem váltja ki a sürgősségi ügyeletet vagy a kórházi sürgősségi ellátást. A két dolog között jogszabályi különbség van: a valóban sürgős szükség körébe tartozó, életveszélyes állapotokat az 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet szabályozza. Ezekben az esetekben nem a háziorvosi beutaló, hanem az azonnali kórházi ellátás a megfelelő út.
Bizonyos szakrendelések beutaló nélkül is látogathatók
Egyes szakrendelések továbbra is szabadon, beutaló nélkül igénybe vehetők, ha az orvos jelen van és az ellátás nem halasztható. Ide tartozik többek között a bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, szemészet, pszichiátria, urológia és az onkológia is. Emellett a gondozók – például tüdőgondozó, ideggondozó, addiktológiai gondozó – szintén fogadnak pácienseket beutaló nélkül – hívja fel a figyelmet cikkében a Hóvége.
(Borítókép: Orvosi váróterem tele betegekkel. Illusztráció: Getty Images)
