Öt évvel tovább élhet az, aki naponta gyalogol. Nem mindegy azonban, hogy mennyi ideig vagyunk talpon: egy új kutatásból kiderült, pontosan mennyi időt kell sétáljunk egy nap ahhoz, hogy élvezzük annak egészségügyi előnyeit.

Rengeteg egészségügyi előnye ismert a rendszeres mozgásnak. Ezt igazolta egy nemrégiben megjelent új kutatás is, amelyből kiderült, hogy a középkorú népesség legaktívabb negyede akár 5 évvel hosszabb életre is számíthat, sőt az élettartamukat a legkevésbé aktív csoport élettartamával összehasonlítva akár 11 év is lehet a különbség.

A kutatók szerint 40 év felett azok tekinthetők a legaktívabbnak, akik mindennap 160 percet gyalogolnak, legalább 4,8 km/órás sebességgel. Ők a magyar átlagéletkort tekintve 76,5 év helyett 81,5 éves korukig élhetnek.

Ez annak köszönhető, hogy a mozgás javítja a közérzetet, erősíti a vázizomzatot és megadja az idős embereknek az esélyt egy önállóbb életre. Ezenkívül bizonyítottan csökkenti számos betegség, így a szívbetegségek, a stroke, az elhízás, a cukorbetegség, a vastagbél- és mellrák, illetve a depresszió kialakulásának kockázatát.

Mindezzel szemben azok, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, komoly egészségügyi veszélynek teszik ki magukat. A WHO tanulmánya szerint Európában évente 600 ezer halálhoz vezet a fizikai inaktivitás. Nagy Abonyi András gyógytornász, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája szerint a következő betegségeket érdemes ilyenkor sorra venni: 

  • Kardiovaszkuláris betegségek: az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint az aktívan mozgóknak. A mozgás megelőzheti a stroke és a magas vérnyomás kialakulását, valamint csökkenti a koleszterinszintet.
  • Elhízás: a mozgáshiány miatt sokkal több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit elégetünk. Az életkor növekedésével egyébként is növekvő testsúly a mozgással kordában tartható.
  • Cukorbetegség: a korábban csak a 40 feletti korosztályt fenyegető 2-es típusú diabétesz ma már a fiatalabbakat is érinti. Kialakulására a rendszeresen mozgást végzőknek 30 százalékkal kisebb esélyük van, mint az inaktívoknak.
  • Daganatos megbetegedések: a fizikailag aktív személyeknek 40 százalékkal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrák-kockázatuk, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen is.
  • Pszichés hatások: a mozgás csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét, segít a stresszel való megküzdésben, a gyerekeknek jó lehetőséget ad a szociális képességek fejlesztésére, a felnőtteknek pedig javul az önértékelése a mozgás által. Ráadásul az aktivitás más, egészségtudatosabb lépésekre is sarkall, mint például az egészségesebb étkezés és a dohányzásról való lemondás.

„Sokakban felmerül a kérdés, hogy pontosan mit is jelent a megfelelő életmód, illetve melyek azok a mozgásformák, amelyek hatékonyak és az esetlegesen meglévő betegségeikhez is illeszthetők. Mindezen kérdésekre a komplex életmód felmérés során kaphatunk választ, amely nemcsak az adott fizikális, fittségi állapotot térképezi fel, de eszközös egészségi állapotfelmérésre és családi, életvezetési anamnézisre is alapozza a szakértő állásfoglalást” – magyarázta Nagy Abonyi András, hozzátéve, hogy 40 felett sem késő elkezdeni az aktív életmódot, amelynek köszönhetően gyógyszerekre is kevesebbet kell majd költenünk idősebb korunkban.

(EgészségKalauz)

(Borítókép: Gyalogló férfi. Illusztráció: Getty Images)