Néha nincs is annál jobb, mint egy üveg sörrel vagy egy pohár borral zárni a napot, ám az alvásunk minősége szempontjából egyáltalán nem jó döntés. Habár sokan úgy hiszik, az alkohol okozta kábultság miatt könnyebben jön majd rájuk az álom, valójában sokkal felszínesebb és így kevésbé pihentető lesz az alvásuk.
Addig ugyan, amíg az alkohol a véráramban marad és a szervezet annak lebontásával van elfoglalva, több és hosszabb mély alvási fázis következik be, néhány óra elteltével, a lebontás után azonban a felszínesebb alvással járó REM-fázisok válnak jellemzővé, ami gyakori ébredésekhez és az alvásidő töredezettségéhez vezet. Hogy pontosan milyen minta szerint megy végbe a folyamat, az a bevitt alkohol mennyiségétől, és az elfogyasztás idejétől függ. Egy adag alkoholos italt nagyjából egy óra alatt bont les a szervezet, így bár könnyen elalszunk tőle, az alvásidő nagy részét nehezíti.
A Sleep Foundation nevű amerikai alapítvány vizsgálatai szerint az alkoholt csekély mértékben fogyasztók alvásminősége 9, a mérsékelt alkoholfogyasztóknál 24, míg a jelentős mennyiséget fogyasztóknál 39 százalékkal romlik. Mérsékelt alkoholfogyasztónak férfiak esetében a 2 adag, nőknél az 1 adag italt elfogyasztókat tekintik, csekély mennyiségnek az ezen szint alatt, jelentős mennyiségnek az efölötti érték számít. Ezenkívül fontos adat, hogy a lefekvés előtti órákban rendszeresen alkoholt fogyasztók közel 90 százaléka legalább egy alvással kapcsolatos problémáról számol be.
Azoknál az embereknél, akik horkolnak vagy alvási apnoéban, azaz alvás közben jelentkező légzészavarban szenvednek, az alkoholfogyasztás rontja a tüneteket, ugyanis az alvási apnoe mindkét típusában szenvedők számára alvást befolyásoló fiziológiai elváltozásokat okoz.
Obstruktív alvási apnoe esetén a nyelv és a torok izmai ellazulnak az alkoholtól, ami beszűkíti a levegővétel útját, horkolást előidézve. Ezenkívül az erekre gyakorolt rövidtávú hatás fokozza a légúti ellenállást az orrjáratokban. Mindkét változás fokozza az alvás közbeni légzéskimaradás és az oxigénhiányos állapot kialakulását.
Központi alvási apnoe esetén az alkohol agyműködést befolyásoló hatása miatt gyengül a késztetés a szabályos légvételre, így nő a légzési szünetek valószínűsége. Ráadásul az ébredések nehezítetté válása miatt az alvás első óráiban nehezebb a felébredés a légzésszünetekből, így hosszabb ideig tarthat az oxigénhiányos állapot.
Jóval nagyobb az alkohol káros hatása, ha valaki rövid idő alatt több italt iszik, ha eleve kialvatlan vagy alvászavarban szenved, ha egyénileg érzékenyebb az italok hatásaira, illetve ha az alkohol hatását fokozó gyógyszert szed. Ezenkívül a rendszeres alkoholfogyasztás az álmatlanság (inszomnia) kialakulásához is hozzájárul, amelyet nehezített elalvás és alacsony alvásidő jellemez. A kórkép az alkoholfüggők háromnegyedét érinti, egyfajta ördögi körbe rántva őket. Az álmatlanságba szenvedők közül ugyanis sokan az alkoholhoz fordulnak alvássegítőként, aminek eredményeképpen bár könnyebben álomba szenderülnek, az éjszaka nagy részében rosszul alszanak. A napközbeni álmosság ellensúlyozására jellemzően nagy mennyiségű koffeinre támaszkodnak, ami tovább nehezíti az esti elalvást, ezért este ismét alkohol után nyúlnak.
A rendszeres alkoholfogyasztás hosszabb távon megzavarja a cirkadián ritmust, azaz a napi biológiai ritmust is. A nagy mennyiségű alkohol hatására csökken a szervezet válaszkészsége a napszaki ritmust biztosító jelekre, és rendellenessé válik a testhőmérséklet változása vagy az elalvást segítő melatonin hormon megfelelő ütemű kiválasztása. Ezek az ingadozások létfontosságú szerepet játszanak az alvás-ébrenlét ciklusban, meggyengülésük esetén az ember ébernek érezheti magát, amikor aludni kellene, és álmosnak, amikor ébren kellene lenni.
Általánosságban az javasolható, hogy lefekvés előtt legalább három órával kerüljük az alkoholfogyasztást, így biztosíthatjuk, hogy a REM és a non-REM szakasz egyensúlyban legyen. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy az alvás valóban pihentető legyen és a szükséges agyi folyamatok is végbemenjenek. A természetes ciklus megzavarása és az alvási fázisok felborulása hosszú távon zavart okozhat a testünk működésében.
(WEBBeteg)
(Borítókép: Söröző férfi. Illusztráció: Getty Images)
