Komoly veszélyt jelezhet, ha kivi fogyasztása közben vagy után viszkető, bizsergő, akár égő érzést tapasztalunk a szánkban.
Ezek a tünetek allergiára utalhatnak, idővel pedig súlyosbodhatnak, ha nem teszünk ellenük.
Kevesen tudják, de a kivi világszerte az ételallergia egyik leggyakoribb kiváltó oka, ugyanis a gyümölcsben 13 különböző allergén van jelen, ezek közül ötöt fő allergénként tartanak számon. Svédországi és dániai felmérések szerint az ételallergiás betegek 45 százaléka allergiás a kivire.
A tünetek a gyümölcs lenyelése után néhány perccel, legfeljebb két órán belül fellépnek, és a bőrt, a gyomor-bél traktust, a szív- és érrendszert, valamint a légzőrendszert is érinthetik. Az alábbiak közül egy vagy több szimptóma is felléphet:
- hasi fájdalom, hasmenés, hányinger, hányás, gyomorgörcsök;
- csalánkiütés, viszketés, ekcéma;
- sípoló légzés, orrdugulás, légszomj, ismétlődő köhögés;
- rekedt hang, nyelési nehézség;
- sápadt vagy kékes bőrszín;
- szédülés, ájulás, gyenge pulzus;
- anafilaxia, sokk, keringés-összeomlás.
Ha friss kivi fogyasztása után szájviszketés vagy torokpanaszok alakulnak ki, az is előfordulhat, hogy keresztallergia, vagyis pollen-ételallergia szindróma áll fenn. Ezt az állapotot az immunrendszer reakciója okozza a növényi élelmiszerekben és a fák pollenjében egymáshoz szerkezetileg nagyon hasonlító fehérjékre. A nyírfapollen-allergiásoknál például különösen gyakori a kivire adott keresztallergia.
A kiviben megtalálható fehérjék eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, és változó kockázatot hordoznak magukban a súlyos allergiás reakciók kiváltását tekintve. Egyes kiviallergiások például erősen hőkezelve fogyaszthatnak kivit, a magas hőmérséklet ugyanis lebontja az allergiát kiváltó fehérjéket. Más betegeknek ellenben teljesen kerülniük kell a gyümölcsöt, mivel az esetükben súlyos szövődményeket, anafilaxiát is okozhat.
(Borítókép: Egy férfi két fél kivit tart a kezeiben. Illusztráció: Getty Images)