Fülzúgást – kisebb-nagyobb mértékben – szinte mindenki tapasztalt már életében. Sokaknak csak egy halk sípolás vagy ciripelő hang, másoknak azonban folyamatos, zavaró búgás, amely megnehezíti az alvást, valamint napközben akadályozza a koncentrációt, ellehetetlenítve ezzel a mindennapokat. Extrém esetben szorongást vagy depressziót is okozhat. Hogy mi az okat, azt dr. Flautner Ildikó, a Fül-orr-gége Központ szakorvosa fejtette ki nemrég.
„A fülzúgás hátterében számos kiváltó ok állhat, de bizonyos tényezők fokozhatják a kialakulásának kockázatát. Azok, akik rendszeresen hangos környezetben dolgoznak, fokozottan ki vannak téve a halláskárosodás és a fülzúgás veszélyének. Az életkor előrehaladtával az idegrostok és a hallósejtek elöregszenek, ami szintén fülzúgáshoz vezethet. Egyes gyógyszerek, például bizonyos antibiotikumok, daganatos betegségek kezelésére alkalmazott szerek és vízhajtók is előidézhetik a tünetet, ezenkívül a belsőfül vérellátási zavara, az érszűkület és a magas vérnyomás is gyakran szerepel a kiváltó tényezők között” – magyarázta a szakember az EgészségKalauznak, hozzátéve, hogy mindezen kívül a nyaki csigolyák rendellenességei és egyes fogászati elváltozások is összefügghetnek a fülzúgással, míg a fokozott stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a koffeinbevitel súlyosbíthatja a panaszokat.
„Nem minden esetben áll komoly betegség a fülzúgás mögött. Egy gyakran előforduló, de könnyen kezelhető ok a fülzsírdugó. Sokan nem is sejtik, hogy a túlzott vagy nem megfelelő fültisztítás miatt a fülzsír felhalmozódhat, eltömítheti a hallójáratot és így fülzúgást vagy halláscsökkenést okozhat. Ha valaki hirtelen jelentkező, tompa zúgást vagy dugulást érez, érdemes először egy fül-orr-gégészhez fordulni, aki fájdalommentesen és biztonságosan eltávolíthatja a problémát okozó fülzsírdugót” – szögezte le dr. Flautner Ildikó .
Bármi is legyen a diagnózis, annak pontos felállításához mindenképpen orvosra van szükség, így ha a fülzúgás nem múlik el néhány nap alatt magától, vagy zavaró mértékűvé válik, akkor mindenképpen ajánlott szakorvos felkeresése, aki először felveszi a kórtörténetet és tisztázza, hogy történt-e zajártalom, baleset, műtét vagy gyógyszerszedés, amely összefügghet a tünetekkel. Ezt követi a fizikális vizsgálat, majd audiometriai vizsgálatok segítségével az is kideríthető, hogy halláscsökkenés áll-e a fülzúgás hátterében. Ha az orvos szerkezeti elváltozást feltételez, képalkotó diagnosztikára, például MRI vagy CT vizsgálatra is szükség lehet.
„A fülzúgás kezelésének sikeressége a kiváltó októl függ. Ha a probléma vérellátási zavarból vagy gyulladásból fakad, a problémán keringésjavító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek segíthetnek. Ha fülzsírdugó okozza a panaszt, a szakszerű tisztítás gyors és hatékony megoldást nyújt. Bizonyos esetekben alternatív terápiák, például lágylézer-kezelés vagy mágneses terápia is alkalmazható. Az életmódbeli változtatások szintén hozzájárulhatnak a tünetek enyhítéséhez: a megfelelő folyadékbevitel, a stressz csökkentése, valamint az alkohol- és koffeinfogyasztás mérséklése mind kedvező hatásúak lehetnek” – tette hozzá dr. Flautner Ildikó.
(Borítókép: Egy férfi befogja a füleit. Illusztráció: Getty Images)