Több oka is van annak, hogy egyre többen fordulnak el a hagyományos tehéntejtől: sokan laktózérzékenység, tejfehérje-allergia vagy vegán étrend miatt választanak alternatívát, mások a fenntarthatóságot vagy az állatjóléti szempontokat tartják szem előtt. Nem véletlen tehát, hogy az ezt helyettesítő növényi alapú italok piaca kilőtt, és egyre többen választják ezt az opciót, még ha alapvetően egy drágább alternatíváról is van szó.
A nagy érdeklődés hatására a kínálat is kibővült. A már megszokott zab-, mandula-, kókusz- és rizstej mellett egyre különlegesebb opciók is felkerülnek a palettára. Egyre több helyen lehet befutni olyan alternatívákba, mint például a kesudióból, tönkölyből vagy borsóból készült italok. Az egészséges életmód ígérete miatt sokan azt gondolják, hogy teljesen ártalmatlan opciókról van szó, amit hosszútávon és nagy mennyiségekben is lehet fogyasztani. Azonban a tudomány szerint ez egyáltalán nincs így, most például az egyik fajtát vették a kutatások górcső alá, az eredmények pedig sokak számára meglepőek lehetnek.
A szójatej veszélyei
Friss kutatások szerint a szójatej túlzott fogyasztása növelheti a petefészekrák kockázatát. A vizsgálatok arra irányultak, hogy a szójaalapú ételekben és italokban található fitoösztrogének milyen hatást gyakorolnak a női hormonrendszerre. Korábban úgy vélték, hogy ezek az izoflavonok akár védelmet is nyújthatnak bizonyos hormonfüggő daganatok ellen, a legújabb eredmények azonban épp az ellenkezőjére utalnak: rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztásuk növelheti a hormonális egyensúly felborulásának kockázatát.
A kutatásban részt vevő nők körében, akik napi szinten fogyasztottak szójatejet vagy más szójaalapú termékeket, statisztikailag kimutathatóan gyakrabban fordult elő petefészekrák, mint azoknál, akik ritkábban vagy egyáltalán nem éltek ilyen élelmiszerekkel. A szakértők szerint ennek hátterében a túlzott fitoösztrogén-bevitel állhat, amely hosszabb távon befolyásolhatja a hormonháztartás természetes egyensúlyát – különösen azoknál a nőknél, akik genetikailag is hajlamosak lehetnek hormonérzékeny daganatok kialakulására.
Fontos hangsúlyozni, hogy a szója önmagában nem számít rákkeltőnek. A probléma akkor merülhet fel, ha túlzott mértékben, napi szinten fogyasztjuk, figyelmen kívül hagyva az egyéni érzékenységet vagy az esetleges egészségügyi kockázatokat – írja a Femcafe.
A hangsúly a mérsékelt fogyasztáson van
Ezek az eredmények azonban nem jelentik azt, hogy a szójatejet ki kellene iktatni az értrendből, hiszen kiváló növényi fehérjeforrás, tele van B-vitaminokkal, kalciummal, magnéziummal, és gyakran dúsítják D-vitaminnal is. A titok tehát nem magában a szójatejben rejlik, hanem abban, mennyit és milyen rendszerességgel fogyasztunk belőle, tehát a „kevesebb néha több” elve itt is érvényesül.
(Borítókép: Növényi tejek. Illusztráció: Getty Images)
