A rákos megbetegedések hihetetlenül kegyetlenek, hiszen látszólag bármikor és bármely életkorban lecsaphatnak, és a tüneteket gyakran nehéz észrevenni a kezdeti szakaszban, amíg nem túl késő. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a technológia és az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül, és számos áttörés volt az orvostudomány területén, még mindig rengetegen halnak bele a gyilkos kórba.
Az utóbbi időben pedig egyre több embert diagnosztizálnak a betegség egy rendkívül ritka formájával, ami nem más, mint a vakbélrák. Tanulmányok szerint az elmúlt két évtizedben 200 százalékkal nőtt az 50 év alattiak körében.
A vakbélrák a vakbél nyálkahártyáját alkotó sejtekből nő ki. Ezek a sejtek segítenek a mucin nevű kocsonyás anyag előállításában. A mucin védi a gyomor, a belek és a vakbél nyálkahártyáját. A legtöbb vakbélrák a mucin felhalmozódásához vezethet, ami a szerv megrepedését okozhatja. Ez a pseudomyxoma peritonei vagy PMP néven ismert szörnyű állapothoz (lassú növekedésű, mucinosus tumor, amely a hasüreget érinti) is vezethet, ami miatt egy brit nőnek lesújtó diagnózist kellett kapnia, és 13 szervét kellett eltávolítani.
A vakbélrák talán legaggasztóbb aspektusa az, hogy a tünetek gyakran nem jelentkeznek, és ahogy a rák növekszik, a betegséget könnyen félrediagnosztizálhatják, például ételmérgezésnek vagy vakbélgyulladásnak.
Ezek az első tünetek
A Nemzeti Rákintézet szerint a tünetek közé tartozhat a puffadásérzés vagy a növekvő hasi méret, a hányinger és hányás, valamint a teltségérzet nem sokkal az étkezés megkezdése után. A kutatók szerint a közelmúltban tapasztalt hullámzás ellenére a rák továbbra is rendkívül ritka, évente csak mintegy 3000 esetet diagnosztizálnak az Egyesült Államokban.
Bár nincs sok eset, amely alapján meg lehetne ítélni, de a vakbélrák prognózisa meglehetősen biztató, 67-97 százalékuk él tovább öt évnél a diagnózis után. A kór korábban már Adan Canto színész életét is követelte, aki tavaly év elején, mindössze 42 évesen halt bele a vakbélrákba.
A betegség kezelése valószínűleg vagy a vakbél eltávolítását célzó műtétet, vagy kemoterápiát foglal magában, ha a rák a has más részeire is átterjedt.
A kutatók sem tudják az elterjedés okát
A kutatók nem tudták pontosan megállapítani, hogy miért emelkedtek a számok, csak azt, hogy az emberek most olyan környezeti hatásoknak vannak kitéve, amelyeket az idősebb generációk nem tapasztaltak.
„A vastag- és végbélrák jól ismert kockázati tényezői, beleértve a korai életkori tapasztalatokat, a környezeti expozíciókat, az antropometriai és életmódbeli tényezőket (például elhízás, étrend, alkohol és dohányzás), valamint e tényezők és a genetikai jellemzők közötti kölcsönhatás szintén hozzájárulhatnak a vakbélrák kialakulásához” – olvasható a kutatók jelentésében.
(LADBible)
(Borítókép: Egy orvos vizsgálja a páciensét. Illusztráció: Getty Images)
