Elsőre talán bizarrnak tűnik, de a tenger fenekén élő puha testű lény lehet a kulcs a rák terjedésének lassításához. Egy friss kutatás szerint a tengeri uborka egyik vegyülete képes blokkolni egy rákhoz köthető enzimet – méghozzá mellékhatások nélkül.

Új, meglepő szövetségest találtak a kutatók a rák elleni harcban: a tengeri uborkát. Ez a különös külsejű tengeri élőlény nemcsak az óceánfenék „takarítója”, hanem most úgy tűnik, egy természetes vegyületének köszönhetően a daganatok terjedését is képes lehet lassítani.

A kutatás – melyről az Earth.com is beszámolt – a Mississippi Egyetem és a Georgetown Egyetem együttműködésében zajlott. A tudósok a Holothuria floridana nevű tengeri uborkafajban találtak egy különleges cukorvegyületet, amely képes blokkolni a Sulf-2 nevű enzimet. Ez az enzim az egyik fő „segítője” a rákos sejtek terjedésének.

A kutatás vezetője, Marwa Farrag, a Michigani Egyetem doktorandusza elmondta, hogy a tengeri uborkákban olyan egyedi szerkezetű vegyületek találhatók, amelyek szinte sehol máshol nem fordulnak elő. Az általuk vizsgált molekula – egy úgynevezett fukozilezett kondroitin-szulfát – pontosan ilyen különlegesség.

A Sulf-2 enzim normál működése során a sejtfelszíni glikánokat – azaz cukros fehérjeszerkezeteket – módosítja. 

A tudósok szerint a rákos sejtek képesek megváltoztatni a sejtek felszínén lévő „cukros réteget”, hogy könnyebben terjedjenek a testben. A tengeri uborkából kivont anyag viszont pont ezt a trükköt képes meggátolni.

Mi benne a különleges?

Nemcsak hatékony, de nem okoz vérzékenységet sem – márpedig ez eddig komoly gondot jelentett más, hasonló hatásmechanizmusú kezeléseknél.

Ez egy biztonságosabb, természetes alapú megoldás lehet a jövő rákgyógyszereire

– mondta Joshua Sharp, a kutatás egyik társszerzője.

Mi lesz a következő lépés?

A kutatók szerint a legnagyobb kihívás most az, hogy ne a tengeri uborkákból kelljen nagy mennyiségben kinyerni ezt a vegyületet – hiszen ezek nem korlátlanul rendelkezésre álló erőforrások, és túlzott kitermelésük ökológiai kockázatot is jelentene. Ezért a cél egy olyan kémiai szintézis kidolgozása, amellyel a molekula laboratóriumi körülmények között is előállítható.

(Borítókép: Tengeri uborka. Fotó: Getty Images)