A Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem kutatócsoportja 813 dolgozót vizsgált, és megállapította, hogy mindössze 27,7 százalékuk szerint a kiégésükért elsősorban a munka felelős. A kutatók szerint a kiégés hátterében gyakran általános életviteli stressz, szorongás és érzelmi kimerültség áll – nem feltétlenül a munkahely.
A szorongók hamarabb kiégnek
Az eredmények alapján érdemes újragondolni, hogyan definiáljuk a kiégést, hiszen ha nem kizárólag munkával kapcsolatos, akkor a megoldásokat sem szabad csak ott keresni. A kutatók szerint a kiégés mögött sokszor általános életviteli stressz, szorongás és folyamatos aggodalmaskodás áll.
Az ilyen „életstressz” egyfajta depresszív kimerüléshez vezethet, amely nem kizárólag a munkahelyi környezethez kötődik.
Renzo Bianchi pszichológus, a tanulmány társszerzője szerint különösen azok, akik hajlamosak a szorongásra, hamarabb elfáradhatnak lelkileg – függetlenül attól, hogy épp hol dolgoznak.
Bár a kiégés gyakran valóban munkából ered, a kutatás arra figyelmeztet: a probléma összetettebb, és a megelőzéshez nemcsak jobb munkahelyi környezet, hanem önismeret, támogatás és kiegyensúlyozott életvitel is szükséges.
(Borítókép: Ideges nő a laptop előtt. Illusztráció: Getty Images)