A PLOS Biology folyóiratban megjelent tanulmány alapján az eljárás hosszú távon hozzájárulhat a kognitív különbségek csökkentéséhez, és segíthet egy igazságosabb, tudásban egyenlőbb társadalom kialakításában.
A kutatásban 72 Oxfordi Egyetemről érkező hallgató vett részt. Az agyukat MRI-vel vizsgálták, hogy feltérképezzék három fontos régió közötti kapcsolatokat. Ezután a résztvevők különböző matematikai feladatokat oldottak meg: egyesek számításokat igényeltek, mások memóriából előhívott válaszokat. Azok teljesítettek jobban, akiknél erősebb kapcsolat volt az agy végrehajtó funkciókért felelős része és a memóriafolyamatok között.
Ezután az alacsonyabb teljesítményű résztvevők agyát transzkraniális véletlenszerű zajstimulációval kezelték – ez egy fájdalommentes, elektródákkal végzett gyenge elektromos ingerlés.
Az eredmény meglepő volt: az alulteljesítők eredményei 25–29 százalékkal javultak.
Az ingerlés valószínűleg úgy segített, hogy fokozta az idegsejtek ingerlékenységét, és hatott a GABA nevű agyi vegyületre is, amely az idegi aktivitás szabályozásában játszik szerepet.
Etikai kérdések is felmerülnek
A stimuláció olyan mértékben javította egyes résztvevők teljesítményét, hogy elérték vagy meg is haladták azokét, akik eleve erősebb agyi kapcsolatokkal rendelkeztek. Ugyanakkor azoknál, akik már kezdetben is jól teljesítettek, nem volt kimutatható javulás.
Ugyanakkor fontos etikai kérdések is felmerülnek: például az, hogy ezekhez a technológiákhoz esetleg csak a tehetősebbek juthatnak hozzá, így tovább nőhet az egyenlőtlenség.
A kutatók figyelmeztetnek, senki ne próbálkozzon ilyesmivel otthon.
(Borítókép: Matekfeladatot oldó fiú. Illusztráció: Getty Images)