Sokan úgy gondolják, hogy az ember olyanná válik, amilyenné nevelik. Van is benne igazság – de nem minden ennyire egyszerű. A tudomány szerint jó pár olyan dolog van, ami már akkor benne van az emberben, amikor világra jön. Nem tanulta, nem másolta – csak egyszerűen „megörökölte” a génjeiben. És nem csak a hajszínről vagy az orrformáról van szó! Mutatjuk, melyek azok a kevésbé nyilvánvaló tulajdonságok, amiket a legtöbben észre sem vesznek, pedig családi „örökségként” hozzák magukkal. Fotó: Catherine Delahaye / Getty Images Hungary

Kávéfüggő? Vagy mégsem? 

Vannak, akik reggel kávé nélkül nem tudnak elindulni, mások meg simán élnek nélküle. És nem csak arról van szó, ki mit szokott meg. A koffein lebontását is a gének irányítják. Aki gyorsan bontja le a koffeint, annak hamar elmúlik a hatása – és újabb adag után nyúl. Aki viszont lassabban dolgozza fel, annál elég egyetlen csésze is, és már pörög egész nap. De olyan is van, akinek a szervezete alig reagál rá, így nem is hiányzik neki. Mindez nem ízlés kérdése – hanem a biológia műve.

Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

Kopaszodás – nem csak apától örökölheti 

Sok férfi az apját hibáztatja, amikor elkezdi látni a fejbőrét a tükörben. Pedig lehet, hogy érdemes lenne inkább anyai ágon körülnézni a családban. A hajhullás egyik fő génje ugyanis az X-kromoszómán található, amit az édesanyától örököl minden fiú. Ez nem jelenti azt, hogy apa teljesen ártatlan, de a genetikai hatás ott van anyai vonalon is. Szóval ha az anyai nagybácsinak korán ritkult a haja, lehet, hogy a „családi minta” ott kezdődik.

Fotó: Boy_Anupong / Getty Images Hungary

Tanulni lehet… de nem mindegy, ki honnan indul  

Amikor valaki nehezen boldogul a matekkal, mindig jön a mondás: „Tanulni kell, ennyi az egész!” Csakhogy nem mindenki indul ugyanonnan. A kutatások szerint a tanulmányi teljesítménynek több mint a fele (!) genetikailag meghatározott. Ez nem azt jelenti, hogy valaki butának születik, hanem azt, hogy egyesek könnyebben memorizálnak, gyorsabban gondolkodnak vagy épp jobban koncentrálnak – mert ezt hozták otthonról. Persze a szorgalom is sokat számít, de nem mindegy, kinek mekkora lendületet adtak a gének.

Fotó: 10'000 Hours / Getty Images Hungary

A makacs koleszterin – akkor is magas lehet, ha salátán él 

Sokakban él az a kép, hogy a koleszterinszint csak attól függ, ki mit eszik és mennyit sportol. Pedig létezik egy genetikai állapot, amikor a szervezet egyszerűen úgy van „bekötve”, hogy akkor is túl sok koleszterint termel, ha az illető egész nap párolt zöldségeket eszik és futva jár dolgozni. Ilyenkor nem a hamburger a hibás, hanem a családi géncsomag. A becslések szerint minden ötszázadik embernél előfordul – ők sajnos hiába élnek példásan, akkor is kockázatnak vannak kitéve.

Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Van, akinek egyszerűen nincs érzéke a vezetéshez 

Jogosítványt sokan szereznek, de attól még nem lesz mindenki egy született sofőr. Kiderült, hogy az autóvezetési képességek – például a reflexek, a térlátás, a helyzetfelismerés – részben öröklöttek. Van, akinek ezek a dolgok ösztönösen mennek, mások pedig mindig késve reagálnak vagy nehezebben tájékozódnak. A kutatók szerint az emberek körülbelül harmada eleve nehezített pályán indul a volán mögött – nem lustaság vagy figyelmetlenség, hanem genetika.

Fotó: LB Studios / Getty Images Hungary

Népszerűség? Igen, az is örökölhető! 

Vannak emberek, akik bárhová mennek, mindenki figyel rájuk. Nem harsányak, nem tolakodók, mégis vonzzák a többieket. És lehet, hogy ezt sem tanulták – hanem örökölték. Egyes kutatók szerint már az őskorban is előnyt jelentett, ha valaki fontos infókat tudott (például hol van élelem), így ő lett a „törzs középpontja”. Az ilyen emberek génjei pedig tovább öröklődtek. Ma ez abban mutatkozik meg, hogy valaki természetesen mozog a társaságban – és ezt már a génjeiben hozza magával.

Fotó: Mike Powell / Getty Images Hungary