Képzeljük csak el, hogy létezik egy étrend, amitől nemcsak fittebbek és egészségesebbek leszünk, hanem közben még a Föld is hálás lesz érte. Nem, ez nem valami új TikTok-trend vagy influenszer-hóbort, hanem tudományos tény: a „planetáris egészség diéta” névre keresztelt étrend tényleg képes lehet évente 15 millió ember életét megmenteni – legalábbis egy friss, 2025-ös kutatás állítása szerint.
A Eat-Lancet Commission nevű nemzetközi szakértői csoport most publikált elemzése azt állítja, hogy ha az emberek áttérnének erre a környezetbarát étrendre, 27 százalékkal csökkenne a korai halálozás kockázata. Ez pedig valljuk be, azért elég durva szám. Ráadásul nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek vagy a rák előfordulása csökkenne, hanem a cukorbetegség és más krónikus nyavalyáké is.
Magyarán jobban néznénk ki, tovább élnénk, és közben a bolygó sem pusztulna el.
A planetáris egészség diéta lényege egyszerű, több zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát kell fogyasztanunk, miközben a lehető legkevesebb húst és tejterméket visszük be. Nem kell koplalni, nem kell csodaszereket hajkurászni, és nem kell lemondani a jó ízekről sem – csak ésszel kell enni. A kutatók szerint a menü alapját a növények adják: lencse, bab, diófélék, zab, zöldségek és gyümölcsök. Persze nem kell mindenről lemondani, és állati eredetű dolgok is jöhetnek, de csak módjával – heti egy adag vörös hús, néhány tojás, egy kis hal, naponta egy adag tejtermék még simán belefér.
Ez persze nemcsak az egészségünket kíméli, hanem a környezeti lábnyomunkat is drasztikusan csökkenti. A hús- és tejipar ugyanis brutális mennyiségű földet, vizet és energiát zabál, és közben tonnaszámra pöfögik ki az üvegházhatású gázokat. A kutatás szerint, ha az egész világ áttérne a planetáris étrendre, az élelmiszeripari kibocsátás több mint a felére esne vissza – ami nagyjából annyi, mintha az összes szénerőművet lekapcsolnánk – írja a Daily Mail.
Helen Croker, a World Cancer Research Fund egyik vezetője szerint a diéta azért is különleges, mert egyszerre egészséges és fenntartható. „Végre van egy étrend, ami nemcsak nekünk jó, hanem a bolygónak is. A kutatások szerint még a rákos betegeknek is segíthet a gyógyulásban” – mondta.
Persze a gond ott kezdődik, hogy a világ nagy része még mindig nem fér hozzá egészséges, friss ételekhez. A kutatás szerint a Föld 8 milliárd lakójának csaknem fele – mintegy 3,7 milliárd ember – nem tud rendszeresen egészségesen étkezni. És hogy kinek kellene elvinnie a balhét? Hát persze, hogy a leggazdagabbaknak: a világ népességének leggazdagabb 30 százaléka felelős az élelmiszertermelésből származó környezeti terhelés 70 százalékáért.
Johan Rockström, a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet igazgatója szerint az élelmiszerrendszerek átalakítása az egyik legnagyobb kihívás, ami az emberiségre vár. „Ahogyan ételt termelünk és fogyasztunk, az hatással van mindenre – a levegőre, amit belélegzünk, a vízre, amit megiszunk, és a talajra, amiből az élelmünk származik. Ha ezen nem változtatunk, nincs esélyünk egy egészséges bolygóra.” A bizottság szerint a kormányoknak is lenne bőven teendőjük: például adókat vethetnének ki a feldolgozott, egészségtelen ételekre, miközben támogatásokkal olcsóbbá tehetnék a friss zöldségeket és gyümölcsöket. Emellett fontos lenne megvédeni az erdőket, vizes élőhelyeket és természetes területeket is, hogy a bolygó biodiverzitása se roskadjon össze.
Így lehet, hogy a jövő szuperétele végül nem a chia mag lesz, hanem egy sima, gőzölgő tányérnyi lencsefőzelék.