A koronavírus járvány kezdete óta tudjuk, hogy sok embernél a fertőzés lezajlását követően még hónapokkal, sőt egyes esetekben akár évekkel később is fennmaradhattak a tünetek, még akkor is, ha a hivatalos tesztek szerint az érintett személy már meggyógyult. A ún. hosszú covid rejtélyére azonban eddig nem sikerült értékelhető magyarázatot adni, most azonban úgy fest, hogy a kutatók közelebb kerültek a megoldáshoz.
Furcsa dolgok a mikroszkóp alatt
A szakemberek ugyanis furcsa, eddig még sosem látott dolgokat találtak a betegek vérében, amelyek magyarázatot adhatnak a makacs fáradtságra és az agyködre. A Journal of Medical Virology folyóiratban megjelent tanulmányban Alain Thierry professzor (Montpellier Egyetem) és a dél-afrikai Resia Pretorius professzor vezette nemzetközi csapat 50 hosszú Covidos beteg és 38 egészséges önkéntes vérmintáját vizsgálta.
Drámai különbségek
A mikroszkóp alatt drámai különbségek rajzolódtak ki: a hosszú covidosok vérében közel hússzor annyi kicsi vérrögöt találtak, mint az egészségesekében. Ezeket a mikrorögöket pedig úgynevezett NET-ek (neutrophil extracellular traps) hálózták be. A NET-ek valójában fehérvérsejtek által kibocsátott, ragadós DNS– és enzim-hálók, amelyek normál esetben a kórokozókat csapdázzák be. Általában elvégzik a dolgukat, majd lebomlanak. A hosszú Covidos mintákban azonban ezek a hálók beleragadtak a mikrorögökbe, így kemény, ragacsos struktúrákat alkottak, amelyek elzárhatják a legapróbb ereket is, és ellenállhatnak a szervezet természetes „takarító” folyamatainak.
Az egészséges és a hosszú covidos minták közötti különbség annyira egyértelmű volt, hogy amikor anonimizálták azokat, egy mesterséges intelligencián alapuló rendszer kb. 91%-os pontossággal meg tudta mondani, melyik vérminta tartozik hosszú covidos beteghez.
A cél egyértelmű
A mostani eredmények két korábbi megfigyelést is összekapcsolnak, ugyanis a Pretorius csapata már 2021-ben felhívta a figyelmet a mikrorögökre, egy másik kutatásban pedig a kórósan megnövekedett NET-szintről is volt szó. A kutatók az impozáns eredmények hatására azét hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatok még korai fázisban járnak, de ha sikerül pontosan megérteni, hogyan viselkednek ezek az összetapadt vérrög–DNS struktúrák a szervezetben, az utat nyithat a célzott kezelési terápiák megtalálásának is. A cél egyértelmű: hatékony kezelést találni azon betegek számára, akiket a hosszú covid tünetei sújtanak.
(Mirror)
(Borítókép: Freepik)