Egészen döbbenetes, de a szimpla, hétköznapi, ártalmatlannak hitt szokások lehetnek azok, amik észrevétlenül negatívan befolyásolják az agyműködést.

Az agyunk vitathatatlanul a legértékesebb kincsünk, de számos mindennapi szokás titokban alááshatja a működőképességét. Ezzel azonban általában csak akkor kezdünk el foglalkozni, amikor már észrevehetőn csökken a koncentrációs képesség, csökken a fókusz, esetleg feledékenyebbek leszünk. Összeállításunkban most mutatunk 3 olyan mindennapi szokást, ami lassan, de biztos, rombolja az agy egészségét. 

Állandó multitasking 

E-mailek, chat, munka, telefon, közben még egy hírportál is nyitva... Ismerős? A multitasking hatékonynak tűnik, de az agynak kifejezetten megterhelő. A figyelem ugyanis minden egyes váltással szétesik, aminek hatására növekszik a hibázási esély, estére pedig úgy érezhetjük, hogy annyira kimerültünk, mintha minimum egy maratont futottunk volna le. Hosszú távon sokkal hatékonyabb, ha egyszerre csak egy feladatra fókuszálunk.

Például 25 perc fókuszált munka, majd 5 perc szünet (Pomodoro-technika). Ez segít abban, hogy az agy valóban elmélyüljön abban, amit csinál, és kevésbé érezze szétforgácsoltnak magát.

Krónikus alváshiány 

A „majd kialszom magam hétvégén” típusú hozzáállás hosszú távon nagyon sokba kerülhet. Az éjszakai pihenés alatt az agy méreganyagokat „takarít ki”, rendezi az emléknyomokat, regenerálja az idegrendszert. Ha valaki tartósan 6–7 óránál kevesebbet alszik, az:

  • rontja a figyelmet és a döntéshozatalt,
  • növeli a feledékenységet,
  • hangulatingadozást, ingerlékenységet okozhat.

Fontos, hogy az alvást ne egyfajta jutalomnak, hanem alapvető szükségletnek tekintsük. A legjobb, ha mindennap megpróbálunk hasonló időben lefeküdni (tudjuk, ez nem mindig lehetséges), lefekvés előtt csökkenteni a képernyőidőt és a kék fényt, emellett célszerű az ágybak kerülés előtti pár órában már kerülni a koffeint és a nehéz ételeket. 

Hosszan tartó ücsörgés, kevés mozgás

Az ülő életmód nemcsak a szív-érrendszerre, hanem a memória és tanulás szempontjából kulcsfontosságú agyterületekre is rossz hatással lehet. A tartós mozdulatlanság csökkenti az agy vérellátását, fokozza a gyulladásos folyamatokat, és idővel ronthatja a kognitív teljesítményt. Persze ennek elkerülése érdekében nem kell azonnal beköltözni az edzőterembe, már az sokat számít, ha 

  • óránként felállunk, és sétálunk pár percet
  • ha a rövidebb utakat gyalog tesszük meg 

Nyilván fontos a kicsit intenzívebb mozgás is, de ha valaki nulláról indul, annak kezdetnek ez mindenképpen jó lehet. 

A rendszeres testmozgás javítja a vérkeringést, csökkenti a gyulladást, és bizonyítottan támogatja az agy hosszú távú egészségét.

Mindebből jól látszik, hogy az agyműködést leginkább nem a „nagy fogadalmak”, hanem a naponta ismétlődő apró döntések formálják. Ha már csak egy-két fenti szokáson változtatunk, akkor idővel érezhetően tisztább gondolkodást, jobb memóriát és kiegyensúlyozottabb közérzetet tapasztalhatunk. 

(Real Simple

(Borítókép: Freepik)