A tüdőrák egyik korai jele a kezeken jelentkezhet.

Egy meglepően egyszerű, otthon is elvégezhető ujjteszt segíthet felismerni a tüdőrák egyik korai jelét – hívták fel rá a figyelmet egészségügyi szakértők. Bár a legtöbben a betegséget olyan klasszikus tünetekkel társítják, mint a tartós köhögés, légszomj vagy mellkasi fájdalom, a rák jelei valójában már sokkal korábban, akár a kezeken is megmutatkozhatnak. 

Íme a teszt

A teszt lényege rendkívül egyszerű: a két mutatóujj körmét egymáshoz kell érinteni úgy, hogy a körmök egymásnak feszüljenek. Ezután egyetlen kérdést kell feltenni magunknak: látható-e egy apró, rombusz vagy gyémánt alakú rés a körmök között? A Roy Castle Lung Cancer Foundation – az Egyesült Királyság egyik vezető tüdőrák-alapítványa – szerint, ha ez a kis „ablak” hiányzik, az a dobverőujj jele lehet.

Ez egy olyan állapot, melynek során az ujjak végei megvastagodnak, a körmök pedig szokatlanul íveltté válnak. Ez a jelenség a nem kissejtes tüdőrákban szenvedők körülbelül 35 százalékánál, míg a kissejtes tüdőrák esetén mintegy 4 százaléknál fordul elő.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rombusz alakú rés hiánya önmagában nem jelent rákot, ugyanakkor figyelmeztető tünet lehet, amely mindenképpen orvosi kivizsgálást igényel.

Lassan alakul ki 

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a dobverőujj általában lassan alakul ki. A változás rendszerint a körömágy felpuhulásával kezdődik, majd a köröm és az ujjbegy formája fokozatosan módosul. A köröm körüli bőr enyhén duzzadnak vagy gyulladtnak tűnhet, de ezek az eltérések jellemzően évek alatt fejlődnek ki, általában mindenféle fájdalom nélkül. 

A Cancer Research UK szerint a dobverőujj nem kizárólag tüdőrákhoz köthető: bizonyos szív- és tüdőbetegségek, valamint más krónikus állapotok is okozhatják. Éppen ezért a szakértők hangsúlyozzák, nem a pánikkeltés a cél, hanem a tudatosság növelése. Ha valaki gyanús változásokat észlel a körmein vagy az ujjain, érdemes mielőbb háziorvoshoz fordulni.

Az egyik leggyakoribb ráktípus

Világszinten a tüdőrák továbbra is az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat: 2022-es becslések szerint közel 2,5 millió új esetet regisztrálnak évente, és több mint 1,8 millió halálesetért felel, így a daganatos halálozás vezető oka világszerte. A betegség kockázata az életkorral általában nő, de fiatalabbaknál is előfordulhat. A dohányzás a legfontosabb rizikófaktor, ugyanakkor nem dohányzóknál is kialakulhat – például passzív dohányzás, légszennyezés, foglalkozási ártalmak vagy genetikai hajlam miatt.

A korai felismerés életmentő lehet

A szakemberek szerint a korai felismerés életmentő lehet. Éppen ezért minden olyan apró jel, amely segíthet időben orvoshoz fordulni – akár egy egyszerű körömteszt is –, kulcsszerepet játszhat a túlélési esélyek javításában.

(The Mirror)

(Borítókép: Getty Images)