Nem, nem egyszerű válogatósságról van szó, hanem egy olyan jelenségről, ami mögött érzékszervi túlterhelés, a kiszámíthatóság iránti erős igény vagy akár szorongás is állhat. A szakértők szerint éppen ezért nagyon lényeges megérteni, pontosan mi húzódik az adott viselkedés mögött, hiszen csak így lehet igazán jól segíteni a gyermeknek.
Étkezési minták
A pszichológusok és táplálkozási szakemberek azt mondják, már kisgyermekkorban feltűnhetnek olyan étkezési minták, amik autizmusra utalhatnak. Ilyen lehet például, ha a gyerek kizárólag világos színű vagy erősen feldolgozott ételeket hajlandó megenni, ha nagyon beszűkül az étrendje, vagy ha kizárólag a már jól bevált ízekhez, márkákhoz, tálalási módokhoz ragaszkodi.
Az is gyakori, hogy egy ételt otthon még biztonságosnak érez, máshol viszont már nem hajlandó megenni, mert más a környezet, a fény, a zaj vagy egyszerűen máshogy néz ki ugyanaz a fogás.
Érzékszervi okok
A háttérben sokszor érzékszervi okok állnak, egyes gyerekek ugyanis bizonyos textúrákat, szagokat vagy ízeket egyszerűen nem bírnak elviselni. Másoknál a kiszámíthatóság a fontos: szeretnek ugyanazon a helyen ülni, ugyanabból a tányérból enni, és ugyanazt azt ételt kérik újra meg újra.
Tápanyaghiány
A gond az, hogy az erősen beszűkült étrend tápanyaghiányhoz vezethet. A szakemberek szerint az autizmussal élő gyerekeknél gyakran fordul elő alacsonyabb D-vitamin-, kalcium-, vas-, cink-, B-vitamin- vagy omega-3-szint. Sőt, egyes kutatások szerint az autista gyerekeknél gyakoribbak bizonyos intoleranciák, mint például a tejérzékenység vagy a gluténnel kapcsolatos problémák.
A szakértők azt mondják, az egyik legfontosabb szabály, hogy nem szabad erőltetni az evést. Az érintett gyerekek biztonságos ételeit nem tanácsos hirtelen elvenni, sokkal jobb megoldás lehet, ha fokozatosan próbálnak meg a szülők új dolgokat is bevezetni az étrendbe. Az is segíthet, ha a szülő maga is ugyanazt eszi a gyerek közelében, ezzel is azt mutatva, hogy az adott étel biztonságos.
Ne legyen stresszforrás!
Fontos lehet, hogy az étkezés ne váljon stresszforrássá. A hangos, káoszos környezet, ahol túl erősek a szagok vagy túl intenzívek az ízek nehezítő tényező lehet az érintett gyerekek számára. Ezért érdemes lehet olyan környezetet teremteni, ahol nyugodt, kiszámítható keretek között tud zajlani az étkezés.
Mi a helyzet a cukorral?
A cukor mindenképpen érzékeny kérdés. A szakértők szerint a túl sok cukor, az egyes adalékanyagok és az erősen feldolgozott ételek ronthatnak a gyerekek állapotán, hiszen hatással lehetnek a hangulatra, viselkedésre, koncentrációra (ez egyébként a felnőttek esetében is igaz lehet, és természetesen nem csak autizmus esetén), ugyanakkor a teljes tiltás sem feltétlenül opció.
Sokkal célravezetőbb lehet a fokozatos egyensúlyra törekvés, és az, hogy a gyerek pozitív kapcsolatot alakítson ki az ételekkel. Ebben sokat segíthet a játékosság: jó ötlet lehet az étkezésbe minél több élményt vinni, színes tányérokat használni, közösen főzni.
A lényeg tehát az, hogy autista gyerekeknél az étkezési nehézségeket nem szabad elintézni annyival, hogy „válogatós”. Fontos a háttér megértése, a fokozatosság és a biztonságos környezet megteremtése, mert ez sokkal többet segíthet, mint bármilyen erőltetés vagy gyors megoldás.
(The Sun)
(Borítókép: Getty Images)