A kevés vagy rossz minőségű alvás nem csak másnap érezteti a hatását. A fáradtság befolyásolhatja az étvágyat, az anyagcserét, a hormonrendszert és azt is, milyen ételeket kívánunk meg. A Weborvos cikket szerint éppen ezért a tartós kialvatlanság könnyen megnehezítheti a testsúlykontrollt, még akkor is, ha valaki egyébként próbál odafigyelni az étkezésre.

Erősebb lehet az éhségérzet

Az alvás hiánya az étvágy szabályozásába is beleszólhat. Ilyenkor megváltozhat két fontos hormon, a ghrelin és a leptin működése. A ghrelin az éhségérzet fokozásában játszik szerepet, míg a leptin a jóllakottság jelzésében vesz részt. Ha valaki rendszeresen keveset alszik, könnyebben érezheti magát éhesnek, és nehezebben alakulhat ki nála a teltségérzet. Ez nem azt jelenti, hogy egy rossz éjszaka után biztosan hízni fog valaki, de tartós alváshiánynál már könnyebben megbillenhet az energiaegyensúly.

Több kalóriadús ételt kívánhatunk

Kialvatlanul sokan nem salátára vagy könnyű, tápláló ételekre vágynak, inkább gyors energiára. Az alváshiány hatással lehet az agy jutalmazó rendszerére, ezért vonzóbbnak tűnhetnek a cukros, zsíros, erősen feldolgozott ételek. A gond az, hogy ezek az ételek könnyen pluszkalóriát adnak, miközben nem feltétlenül laktatnak tartósan.

Romolhat az inzulinérzékenység

Az alvás nem egyszerűen pihenés, ilyenkor a szervezet számos anyagcsere-folyamatot is szabályoz. Ha az alvás rendszeresen rövid vagy töredezett, az ronthatja a glükóz-anyagcserét és az inzulinérzékenységet. Ez azt jelenti, hogy a szervezet kevésbé hatékonyan kezelheti a vércukorszintet, ami hosszabb távon kedvezőtlen irányba tolhatja az anyagcserét. Ez különösen fontos azoknál, akiknél már eleve fennáll inzulinrezisztencia, túlsúly vagy 2-es típusú cukorbetegségre való hajlam.

Kevesebbet mozgunk, mert fáradtabbak vagyunk

A kevés alvás nem csak az étvágyat, de a napi aktivitást is befolyásolhatja. Ha valaki fáradtan kel, kisebb eséllyel indul el edzeni, könnyebben kihagyja a sétát, és napközben is többet ülhet, mivel a kialvatlanság miatt a szervezet takarékosabb üzemmódba kapcsolhat. Hosszú távon azonban ez könnyen súlygyarapodáshoz vezethet. 

Felborulhat a napi ritmus

A késői lefekvés, a rendszertelen alvásidő és az esti képernyőhasználat a cirkadián ritmust is megzavarhatja. Ez a belső biológiai óra többek között az éhségre, az emésztésre, a hormonműködésre és az energiaszintre is hat, ha pedig valaki sokáig ébren marad, több alkalma van nassolni, gyakrabban csúszhatnak későre az étkezések, és a szervezet számára is nehezebb lehet követni a megszokott nappal-éjszaka ritmust. 

Persze az alvás és a hízás kapcsolata nem egyetlen okra vezethető vissza, és nem is arról van szó, hogy aki keveset alszik, automatikusan hízni fog, vagy hogy az alvás önmagában megoldja a súlyproblémákat. A kép ennél összetettebb: hormonális változások, erősebb étvágy, rosszabb ételválasztás, kevesebb mozgás és felborult napi ritmus együtt nehezíthetik meg a súlykontrollt. Az alvás ezért nem luxus és nem is olyan szokás, amely csak akkor fontos, ha éppen belefér. A megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés az egészséges testsúly egyik alapfeltétele lehet, az étkezés és a mozgás mellett. Ha valaki tartósan rosszul alszik, gyakran ébred fáradtan, vagy napközben rendszeresen küzd kimerültséggel, érdemes komolyan venni a problémát, mert elképzelhető, hogy addig fel nem ismert egészségügyi állapotok állhatnak a háttérben.