Egy kiegyensúlyozott nap akár több ország étkezési szokásaiból is meríthet.
A japán halfogyasztástól a koreai fermentált zöldségekig több olyan gasztronómiai szokás is akad, amely különösebb felfordulás nélkül beépíthető a hétköznapi étrendbe. Persze nem arról van szó, hogy egyik napról a másikra gyökeresen meg kell változtatni az étkezési szokásokat, hiszen sokszor egy-egy apró módosítás is elég lehet: több hüvelyes, rendszeresebb halfogyasztás, szezonális zöldségek vagy a megszokottnál kevesebb erősen feldolgozott élelmiszer. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének összeállítása szerint a világ különböző étkezési kultúráiban több közös pont is felfedezhető. A friss alapanyagok, a növényi élelmiszerek, a jó minőségű zsiradékok és a mértékletesség sok olyan hagyományos étrendben megjelenik, amelyet kedvező egészségügyi hatásokkal hoznak összefüggésbe – írja cikkében a Weborvos.
Fotó: d3sign / Getty Images Hungary
A japán konyha és a halfogyasztás
A hagyományos japán étrendben gyakran kerül az asztalra hal, zöldség, rizs, szója és valamilyen fermentált élelmiszer. Ezzel szemben jóval kisebb szerepet kapnak a vörös húsok és a feldolgozott húskészítmények. A halak értékes fehérjeforrások, több fajtájuk pedig omega-3 zsírsavakban is gazdag. Rendszeres fogyasztásuk része lehet a szív- és érrendszert támogató, kiegyensúlyozott étrendnek. A japán étkezési kultúrából nem szükséges minden elemet átvenni, már az is számíthat, ha hetente gyakrabban kerül hal a tányérra, mellette pedig több zöldség és kevésbé feldolgozott alapanyag jelenik meg.
Fotó: kuppa_rock / Getty Images Hungary
A mediterrán konyha egyszerűsége
Az olasz, görög és spanyol hagyományos étkezés alapját sok zöldség, hüvelyes, teljes értékű gabona, olívaolaj, olajos mag és hal adja. A mediterrán étrendet számos kutatás összefüggésbe hozta a kedvezőbb szív- és érrendszeri állapottal, valamint több krónikus betegség alacsonyabb kockázatával. Fontos része az is, hogy az étkezés nem pusztán tápanyagbevitel, de közös, nyugodtabb társas program. A gyakorlatban ez jelenthet több lencsét, babot, paradicsomos-zöldséges fogást, teljes kiőrlésű gabonát és növényi olajat, miközben kevesebb készétel és feldolgozott hús kerül a menübe.
Fotó: fcafotodigital / Getty Images Hungary
Az india konyha és a hüvelyesek
Az indiai ételek jelentős része növényi alapú, és gyakran épül lencsére, csicseriborsóra, babra vagy más hüvelyesre. Ezek fehérjét, rostot, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak. Ízesítésre gyakran használnak kurkumát, gyömbért, köményt és koriandert, amik nem pusztán erőteljes ízt adnak az ételeknek, de különböző bioaktív vegyületeket is tartalmaznak, így csökkenthetik a szervezetben a gyulladást, védhetik a sejteket az öregedéstől, és segíthetik az emésztést. Persze önmagukban természetesen nem tekinthetők betegségeket megelőző csodaszereknek.
Fotó: d3sign / Getty Images Hungary
A koreai konyha és a fermentált zöldségek
A koreai gasztronómia egyik legismertebb eleme a kimcsi, vagyis a különféle fűszerekkel erjesztett zöldség. Leggyakrabban kínai kelből készül, de retek, uborka és más zöldség is fermentálható. A fermentáció során mikroorganizmusok alakítják át az alapanyagokat, az így készült ételek pedig hozzájárulhatnak a bélmikrobiom változatosságához. Ráadásul nm kizárólag kimcsiben érdemes gondolkodni, hiszen a savanyú káposzta, a kefir és bizonyos joghurtok szintén jól ismert fermentált élelmiszerek.
Fotó: Oscar Wong / Getty Images Hungary
A mexikói konyha és a növényi alapanyagok
A hagyományos mexikói konyha jóval többet jelent a sajttal és hússal megpakolt gyorséttermi fogásoknál. Alapanyagai között ott van a kukorica, a bab, a paradicsom, az avokádó, a paprika és a chili. A bab és a kukorica együtt laktató, rostban gazdag alapot adhat egy étkezéshez. Paradicsommal, friss zöldségekkel és kevés avokádóval színes, változatos fogás készülhet belőlük. Egy teljes kiőrlésű tortillába kerülhet például bab, grillezett csirke, barna rizs és többféle sült vagy friss zöldség. Így az étel egyszerre tartalmazhat megfelelő mennyiségű fehérjét, összetett szénhidrátot és rostot.
Fotó: Farid El Messaoudi / Getty Images Hungary
A skandinávok és a szezonalitás
A skandináv étrend elsősorban a helyben elérhető, idényjellegű alapanyagokra támaszkodik. Gyakran szerepelnek benne bogyós gyümölcsök, gyökérzöldségek, teljes értékű gabonák, tengeri halak, sovány tejtermékek és repceolaj. A szezonális étkezés egyik előnye, hogy az adott időszakban könnyebben hozzáférhető és gyakran kedvezőbb árú alapanyagokra épít. Emellett változatosságot is ad az étrendnek, hiszen más kerülhet előtérbe nyáron, ősszel vagy télen. Magyar körülmények között ugyanez megvalósítható idénygyümölcsökkel, káposztafélékkel, gyökérzöldségekkel, teljes kiőrlésű gabonákkal és helyben elérhető halakkal is.
