Az alma nem a kiugró vitamintartalma miatt számít értékes gyümölcsnek.
A „napi egy alma az orvost távol tartja” mondást nem érdemes szó szerint venni, a gyümölcs rendszeres fogyasztása azonban valóban része lehet egy kiegyensúlyozott étrendnek. Egy közepes alma nagyjából 4 gramm rostot tartalmaz, emellett többféle antioxidáns hatású növényi vegyület is található benne. A legtöbb előny akkor érvényesülhet, ha az alma más zöldségek és gyümölcsök mellett, változatos étrend részeként kerül az asztalra – írja cikkében a Weborvos.
Fotó: RossHelen / Getty Images Hungary
Jó hatással lehet az emésztésre
Az alma rosttartalma hozzájárulhat a normál bélműködéshez, és csökkentheti a székrekedés kialakulásának esélyét. A rostok vizet kötnek meg, növelik a széklet tömegét, így megkönnyíthetik annak továbbhaladását a bélrendszerben. Az almában található pektin oldható rost, amely a vastagbélben élő hasznos baktériumok táplálékául szolgálhat. Emiatt prebiotikus hatású, vagyis közvetve a bélmikrobiom egyensúlyát is támogathatja. Érzékeny emésztőrendszer esetén ugyanakkor a nagyobb mennyiség puffadást vagy hasi kellemetlenséget is okozhat.
Fotó: The Good Brigade / Getty Images Hungary
A vércukorszint kérdése
Az egész alma rostjai lassítják a benne található szénhidrátok felszívódását. Emiatt a vércukorszint általában kevésbé hirtelen emelkedik meg, mintha ugyanaz a gyümölcs például lé formájában kerülne elfogyasztásra. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az alma korlátlanul fogyasztható, vagy önmagában képes szabályozni a vércukorszintet.
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary
A koleszterinszintet is támogathatja
Az alma pektintartalma szerepet játszhat az LDL-koleszterin (rossz koleszterin) szintjének mérséklésében. Az oldható rostok a bélrendszerben bizonyos epesavakhoz kötődhetnek, így a szervezetnek több koleszterint kell felhasználnia az újratermelésükhöz. A gyümölcs polifenoljai és flavonoidjai szintén kapcsolatba hozhatók a szív- és érrendszer védelmével, ezek a vegyületek ugyanis a gyulladást mérséklő folyamatokban is részt vehetnek. A rendszeres almafogyasztás persze önmagában nem helyettesíti a szívbarát étrendet, de annak egyik könnyen beilleszthető eleme lehet.
Fotó: nensuria / Getty Images Hungary
Extra antioxidánsok
Az almában kvercetin, katechin és klorogénsav is található. Ezek olyan növényi vegyületek, amelyek segíthetnek semlegesíteni a sejteket károsító szabad gyököket. Az antioxidánsokban gazdag étrend hozzájárulhat az oxidatív stressz mérsékléséhez, amely több krónikus betegség kialakulásában is szerepet játszhat. Ezeknek az anyagoknak jelentős része a héjban vagy közvetlenül alatta koncentrálódik. Emiatt az alaposan megmosott almát érdemes lehet hámozás nélkül elfogyasztani.
Fotó: Oscar Martin / Getty Images Hungary
Az immunrendszer támogatója
Az alma C-vitamin-tartalma nem különösebben magas, mégis értékes része lehet az immunrendszer normál működését támogató étrendnek. Ebben nem egyetlen vitamin játszik szerepet. A rostok, a polifenolok és más növényi tápanyagok együttesen járulhatnak hozzá a szervezet egészséges működéséhez. Egyetlen étel azonban nem képes megelőzni a fertőzéseket vagy látványosan felturbózni az immunrendszert. Ehhez megfelelő alvásra, rendszeres mozgásra és változatos táplálkozásra is szükség van.
Fotó: Mirjana Pusicic / Getty Images Hungary
Önmagában nem csodaszer
A napi almafogyasztás tehát egyszerű módja lehet a rostbevitel növelésének, de nem pótolja a többi gyümölcsöt és zöldséget. A különböző növények eltérő vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat tartalmaznak, ezért az egészség szempontjából a változatosság fontosabb, mint egyetlen élelmiszer rendszeres fogyasztása. Az alma előnye, hogy könnyen beszerezhető, hordozható, és különösebb előkészítés nélkül is fogyasztható. Emiatt valóban jó kiindulópont lehet azok számára, akik több gyümölcsöt szeretnének beilleszteni az étrendjükbe. (Weborvos)
