Katharina Evelin Perschak osztrák kutató azt vizsgálta, miért halmoznak fel a sokat olvasó emberek nagy mennyiségű olvasatlan könyvet, és milyen pszichológiai okok állhatnak e szokás hátterében.
A tanulmányban négy rendszeresen olvasó ember vett részt, akik hetente legalább egy könyvet elolvasnak, és több száz, akár több ezer kötettel rendelkeznek. Mindannyiuk életében fontos szerepet játszott az olvasás: támogató családi környezetben nőttek fel, a könyvek jelenléte természetes volt számukra, az olvasás pedig már fiatal koruktól a mindennapjaik része lett.
Az interjúk alapján számukra az olvasás jóval több egyszerű időtöltésnél: örömforrás, kikapcsolódás, tanulás és érzelmi feltöltődés is egyben. Többen úgy érezték, hogy egy-egy könyv befejezése önmagában is sikerélményt ad.
A könyv mint identitásképző eszköz
A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a könyvek jelentősége messze túlmutat a tartalmukon. Perschak szerint a kötetek identitásunk részévé válhatnak: nemcsak tudást és élményeket hordoznak, hanem azt is kifejezhetik, milyennek látjuk magunkat, vagy kivé szeretnénk válni.
William James már a 19. század végén úgy fogalmazott, hogy az én része mindaz, amit a magunkénak érzünk. Russell Belk későbbi „kiterjesztett én” elmélete szerint bizonyos tárgyak személyiségünk meghosszabbításává válhatnak – a könyvek pedig különösen alkalmasak erre, hiszen emlékeket, terveket és fejlődési lehetőségeket is jelképezhetnek.
Egy olvasatlan kötet ezért sokszor nem egyszerűen egy elmaradt feladat, hanem annak a jövőbeli önmagunknak a szimbóluma, akivé válni szeretnénk. Egy klasszikus regény, egy tudományos könyv vagy egy szakmai kötet a tanulás és önfejlesztés lehetőségét testesítheti meg.
Miért veszünk több könyvet, mint amennyit elolvasunk?
A háttérben részben a vásárlási döntések pszichológiája áll. Az akciós vagy olcsó könyvek könnyebben kerülnek a kosárba, mert az alacsony ár csökkenti a vásárlás kockázatát, miközben azt az érzést kelti, hogy egy jó lehetőséget nem érdemes kihagyni.
A kutatás résztvevői közül többen rendszeresen jártak antikváriumokba és használt könyvesboltokba, ahol már maga a könyv megtalálása és megszerzése is örömet okozott, függetlenül attól, hogy mikor kerül majd sor az elolvasására.
Bénító lehet a választás szabadsága
Barry Schwartz amerikai pszichológus „választás paradoxona” elmélete szerint a túl sok lehetőség nem feltétlenül növeli az elégedettséget, hanem akár meg is nehezítheti a döntést. A könyvek esetében ez a jelenség különösen jól látható.
A könyvesboltban a sok érdekes kötet közül nehéz választani, ezért sok olvasó inkább több könyvet vesz meg, hogy később döntsön. A dilemma azonban nem tűnik el, csak átköltözik az otthoni polcra: a felhalmozott könyvek újra és újra felvetik a kérdést, melyikkel kezdjünk?
A kutatás résztvevői közül többen is arról számoltak be, hogy a túl nagy választék időnként megnehezíti a döntést, sőt akár frusztrációt is okozhat.
A témában további hasznos információkat és érdekességeket a Weborvos cikkében olvashatnak.
(Borítókép: Könyvek. Illusztráció: Getty Images)