A demenciát teljes bizonyossággal megelőző életmód nem létezik, az általános egészség védelmét azonban bármely életkorban érdemes elkezdeni – írja cikkében a Weborvos, melynek összefoglalója alapján különösen érdemes figyelni azokra a tényezőkre, amelyek a szív- és érrendszer állapotát, az alvást, a mozgást és a társas aktivitást befolyásolják.

Érdemes figyelni a vérnyomásra, vércukorra és koleszterinre

Az agy megfelelő működéséhez folyamatos oxigén- és tápanyagellátásra van szükség, ezért az agyat ellátó erek állapota is sokat számít. Az Alzheimer-kórral élők agyában a betegségre jellemző fehérjeelváltozások mellett gyakran az apró erek károsodásának nyomait is megtalálják. Ezek között úgynevezett mikroinfarktusok is előfordulhatnak, amelyek sokszor nem okoznak olyan hirtelen, feltűnő tüneteket, mint egy nagyobb stroke, hosszabb távon azonban ronthatják az agyszövet vérellátását. Éppen ezért a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a kedvezőtlen koleszterinértékek megfelelő kezelése az agy szempontjából is lényeges lehet. A dohányzás kerülése és az egészséges testsúly fenntartása ugyancsak ebbe a körbe tartozik.

A mediterrán jellegű étrend az agynak is kedvezhet

A szívbarát étrend és az agy egészsége között is lehet kapcsolat. A mediterrán táplálkozás alapját sok zöldség, gyümölcs, teljes értékű gabona, hüvelyes, olajos mag és más, kevéssé feldolgozott élelmiszer adja. Az ilyen étrend hozzájárulhat több szív-érrendszeri kockázati tényező kedvezőbb alakulásához, ez pedig közvetve az agy vérellátásának megőrzésében is szerepet játszhat.

A társas kapcsolatokat is érdemes életben tartani

A baráti beszélgetések, közös programok és rendszeres társas érintkezések jóval többet jelenthetnek kellemes időtöltésnél. A társas aktivitás segíthet fenntartani a szellemi aktivitást, miközben a hangulatra is kedvezően hathat. A kommunikáció során az agy folyamatosan figyel, értelmez, emlékezik és reagál, vagyis egyszerre több kognitív funkció is működésbe lép. A tartós elszigetelődés ezzel szemben a mentális és általános egészség szempontjából sem kedvező, ezért idősebb korban különösen fontos lehet a kapcsolatok megtartása.

A rendszeres mozgás az agyat is támogatja

A testmozgás előnyei nem állnak meg az izmoknál és a szívnél. A rendszeres fizikai aktivitás az agy egészségének megőrzésében is szerepet játszhat. A Weborvos által idézett egyik nagy vizsgálatban a kognitív hanyatlás körülbelül kétszer olyan gyakran fordult elő azok körében, akik mozgásszegény életmódot folytattak. Amikor azonban mozgásról beszélünk, nem feltétlenül valami extrém tevékenységre gondolunk. A lényeg inkább az, hogy a mozgás rendszeresen része legyen a hétköznapoknak, és igazodjon az egyéni egészségi állapothoz és terhelhetőséghez. 

A alvást sem érdemes félvállról venni

A tartós alváshiány jóval többet jelent egyszerű fáradtságnál. Kutatások összefüggést találtak a rossz alvás és a későbbi kognitív hanyatlás között. Az elégtelen vagy rossz minőségű alvás ráadásul más irányból is növelheti a kockázatot, hiszen kedvezőtlenül hathat például a vérnyomásra és a vércukorháztartásra. Az alvás tehát nem különálló tényező, hiszen több olyan folyamatot is befolyásolhat, amely hosszabb távon az agy egészségére is hatással lehet.

A hallás- és látásromlást sem célszerű kezeletlenül hagyni

Ha valaki rosszabbul hall vagy lát, az nem csupán a mindennapi életet teszi nehezebbé. A kommunikáció, a társas kapcsolatok és az új információk feldolgozása is nehezebbé válhat. Ahhoz, hogy az agy megfelelően feldolgozzon és eltároljon egy információt, először érzékelnie kell azt. Ha valaki nem hall jól egy beszélgetést vagy nem lát megfelelően bizonyos részleteket, az emlékek rögzítése is nehezebbé válhat. A hallás- vagy látásromlás megfelelő kezelése ezért az önállóság és az életminőség mellett a kognitív működés szempontjából is jelentős lehet.

Az agynak is szüksége van új kihívásokra

Az új dolgok megtanulása nem csak szórakozás, de az agyat is munkára készteti. Egy új nyelv, hangszer, hobbi vagy akár egy korábban ismeretlen készség elsajátítása közben új idegi kapcsolatok alakulhatnak ki. Az élet során felhalmozott tudás és tapasztalat pedig hozzájárulhat az úgynevezett kognitív tartalék kialakulásához. Ez persze nem jelenti azt, hogy valaki védetté válik a demenciával szemben, de segíthet abban, hogy az agy hosszabb ideig kompenzálja bizonyos károsodások hatásait. Éppen ezért az egyik legegyszerűbb tanács az lehet, hogy idősebb korban se maradjon el a kíváncsiság és a tanulás. További egészségmegőrzéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatók.