Nem csak a zab jöhet szóba: több gabona és álgabona is jól beilleszthető a koleszterinbarát étrendbe.
A magas koleszterinszint rendezésében az étrendnek is fontos szerepe lehet, a szakértők szerint pedig hasznos minél több teljes értékű gabonát fogyasztani. A teljes értékű gabonák abban különböznek finomított társaiktól, hogy a gabonaszem tápanyagokban gazdag részei is megmaradnak bennük, ennek köszönhetően pedig több rostot, vitamint, ásványi anyagot és növényi vegyületet tartalmaznak – írja cikkében a Weborvos.
Fotó: fcafotodigital / Getty Images Hungary
Zab
Ha koleszterinszintről van szó, a zab az egyik legjobb választás. Magas a béta-glükán-tartalma, ez az oldható rost pedig a bélrendszerben sűrű, gélszerű anyagot képez, aminek hatására több epesav ürülhet ki a szervezetből, az újak előállításához pedig a máj koleszterint használ fel. Rendszeres fogyasztását már több kutatás is az alacsonyabb koleszterinszinttel hozta összefüggésbe, a jó hír pedig, hogy a zab viszonylag könnyen beépíthető a mindennapi étrendbe. Fogyasztható zabkásaként, de zabpehely kerülhet a joghurtba, turmixba, házi müzlibe, de akár süteményekbe is.
Fotó: Dougal Waters / Getty Images Hungary
Quinoa
A quinoa valójában nem gabonaféle, viszont a konyhai felhasználása nagyon is hasonló a gabonafélékéhez. Rostban és növényi fehérjében gazdag, emellett antioxidáns hatású vegyületeket is tartalmaz, egyes vizsgálatok szerint pedig rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható a kedvezőbb vérzsírértékekkel. Előnye abban rejlik, hogy változatosabbá teheti a rostban gazdag étrendet, hiszen salátákhoz, köretként vagy akár reggeli alapjaként is jól használható.
Fotó: istetiana / Getty Images Hungary
Bulgur
A bulgur búzából készül, de jóval kevésbé feldolgozott, mint például a fehér lisztből készült gabonatermékek. Rosttartalma is magasabb, ezért könnyen beilleszthető egy szívbarát étrendbe. Önmagában nem tekinthető koleszterincsökkentő csodaszernek, de ha rendszeresen finomított köretek helyére kerül, növelheti a napi rostbevitelt, ráadásul gyorsan elkészül, ezért a rizs vagy a tészta helyett is praktikus alternatíva lehet.
Fotó: Elena Rui / Getty Images Hungary
Hajdina
A neve megtévesztő, hiszen a hajdina nem a búza rokona, ez egy természetesen gluténmentes álgabona. Rost mellett rutint (P-vitaminnak is szokták nevezni) is tartalmaz, amely egy antioxidáns hatású növényi vegyület. Egyes vizsgálatokban a hajdinából készült élelmiszerek fogyasztása az össz- és LDL-koleszterin (rossz koleszterin) csökkenésével is együtt járt, ezért mindenképpen hasznos lehet beépíteni a szívbarát étrendbe. Köretként, kásaként vagy hajdinaliszt formájában is használható, így a gluténmentes étrendben is változatos alapanyag lehet.
Fotó: Kinga Krzeminska / Getty Images Hungary
Köles
A köles szintén természetesen gluténmentes, emellett rostot, B-vitaminokat, vasat és magnéziumot is tartalmaz. Több kutatás eredményeit összegző elemzések alapján a rendszeres kölesfogyasztás kedvezően befolyásolhatja az össz- és az LDL-koleszterin szintjét, miközben a HDL, vagyis a „jó” koleszterin értéke is kismértékben emelkedhet. Semleges íze miatt édesen és sósan egyaránt elkészíthető, köretként pedig a rizst is könnyen helyettesítheti.
Fotó: Vicuschka / Getty Images Hungary
Amaránt
Az amaránt a quinoa és a hajdina rokonságába tartozó álgabona, amely többek között rostot, vasat és magnéziumot tartalmaz. Laboratóriumi és állatkísérletes eredmények alapján felmerült, hogy egyes összetevői a koleszterinszintre is hatással lehetnek, embereken azonban ezt egyelőre nem sikerült egyértelműen igazolni. Éppen ezért az amarántot sem érdemes célzott koleszterincsökkentő ételként kezelni, de a változatos, teljes értékű alapanyagokra épülő étrendbe nyugodtan bekerülhet. További egészségmegőrzéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatók.