A sclerosis multiplex tüneteiről sokaknak elsősorban a mozgás- vagy egyensúlyproblémák jutnak eszükbe, pedig a betegség ennél sokkal többféleképpen jelentkezhet. Akadnak olyan panaszok is, amelyek kívülről szinte egyáltalán nem látszanak, az érintett mindennapjait mégis erősen befolyásolhatják.
Gyulladásos folyamatok
A sclerosis multiplex, vagyis az SM során az immunrendszer kóros működése miatt gyulladásos folyamatok alakulnak ki az agyban és a gerincvelőben. Az idegrendszer különböző területei lehetnek érintettek, ezért a tünetek sem mindenkinél egyformák, sőt akadnak, amik hosszabb ideig rejtve is maradhatnak, hiszen a látászavar, az egyensúlyproblémák, a mozgás nehezítettsége vagy a kéz ügyetlensége mellett kevésbé feltűnő panaszok is megjelenhetnek.
Ilyen lehet a szokatlanul erős fáradékonyság, a fájdalom, a hangulat megváltozása, valamint a figyelem és az információfeldolgozás lassulása.
Ezek számos félreértést okozhatnak, hiszen a környezet a lassabb tempót gyakran lustaságnak, a feledékenységet figyelmetlenségnek, a visszahúzódást pedig érdektelenségnek gondolhatja, miközben ezek mögött akár az SM is állhat.
A gondolkodás lassulása
A kognitív változások egyébként sokszor egészen hétköznapi helyzetekben válnak észrevehetővé. Előfordulhat például, hogy egy korábban rutinszerű feladat több időt vesz igénybe, ugyanazt a szöveget többször kell elolvasni, vagy zajos környezetben nehezebbé válik követni egy beszélgetést.
Figyelmeztető lehet az is, ha valaki nehezebben vált egyik feladatról a másikra, lassabban dolgozza fel az információkat, vagy a szellemi terheléstől a korábbinál feltűnően kimerültebb lesz.
Egyetlen rosszabb nap természetesen önmagában még nem jelenti azt, hogy sclerosis multiplex áll a háttérben. Ha azonban egy új panasz tartósan fennáll, visszatér vagy fokozatosan rosszabbodik, érdemes orvossal tisztázni az okát.
Ezért számít a korai felismerés
Az SM esetében azért különösen lényeges a mielőbbi diagnózis, mert az idegrendszerben akkor is zajlódhatnak károsító folyamatok, amikor nincs látványos rosszabbodás. A betegség tehát nem feltétlenül csak jól elkülöníthető fellángolások formájában halad előre. A diagnosztikában alkalmazott újabb kritériumok több MRI-eltérést és laboratóriumi eredményt is figyelembe vesznek, ami egyes esetekben lehetővé teheti, hogy korábban megszülessen a diagnózis. Ez pedig rendkívül fontos, ugyanis
a korán megkezdett, megfelelően megválasztott kezelés csökkentheti a későbbi állapotromlás kockázatát, ezért az első gyanús neurológiai tüneteket sem érdemes hosszú időn át félvállról venni.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatók.
(Borítókép: Getty Images)