A szervezetben zajló gyulladás nem mindig jár lázzal, fájdalommal vagy más könnyen felismerhető tünettel. Bizonyos esetekben egy rutin laborvizsgálat hívhatja fel először a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben. Fontos persze, hogy egyetlen eltérő értékből még nem lehet kijelenteni, hogy gyulladás van a háttérben, ahogy annak okát sem lehet pusztán a laborleletből megállapítani. Ha azonban bizonyos értékek rendszeresen eltérőek, akkor azt semmiképpen sem szabad félvállról venni, ráadásul vannak olyan laborértékek, amiket célszerű lehet együtt nézni a pontosabb diagnózis érdekében. 

CRP: gyorsan reagálhat a gyulladásra

A CRP, vagyis C-reaktív protein a májban termelődő fehérje. Szintje különféle gyulladásos folyamatok hatására megemelkedhet, ezért az egyik leggyakrabban használt gyulladásos marker. Magasabb CRP-érték előfordulhat például fertőzések, autoimmun betegségek és más gyulladásos állapotok esetén. Az eredmény azonban nem mutatja meg, pontosan mi okozza az eltérést, és azt sem, hogy a szervezet mely részén zajlik a folyamat. Ezért a CRP-t mindig a panaszokkal, a kórelőzménnyel és más vizsgálati eredményekkel együtt érdemes értékelni. A normáltartomány laboronként is eltérhet, ezért elsősorban a leleten feltüntetett referenciaérték az irányadó.

A süllyedés is jelezhet eltérést

A vörösvértest-süllyedés, vagy ESR egy régebb óta alkalmazott vizsgálat, amely ma is adhat hasznos információt. A mérés azt mutatja meg, milyen gyorsan ülepednek le a vörösvértestek egy vérmintában. Gyulladás esetén egyes vérfehérjék mennyisége megváltozhat, emiatt a vörösvértestek könnyebben összetapadnak és gyorsabban süllyednek. A magasabb érték ugyanakkor itt sem jelent automatikusan gyulladásos betegséget, ráadásul a süllyedést többek között az életkor, a vérszegénység, a terhesség és más állapotok is befolyásolhatják.

A fehérvérsejtek száma és aránya is árulkodó lehet

Fertőzés vagy gyulladás során a fehérvérsejtek száma, illetve az egyes fehérvérsejttípusok aránya is megváltozhat. Ezért a teljes vérkép és a differenciál vérkép fontos kiegészítő információt jelenthet az orvos számára. Az emelkedett fehérvérsejtszám azonban önmagában szintén nem elegendő a gyulladás igazolásához, ugyanis az értékeket számos körülmény módosíthatja, különböző betegségekben pedig eltérő sejttípusok kerülhetnek túlsúlyba. Ilyenkor ezért nem egyetlen szám, inkább az egész vérkép mintázata lehet beszédes.

A ferritin nem csupán a vasraktárakról mesél

A ferritinre leginkább úgy szokás gondolni, mint a szervezet vasraktárainak egyik fontos jelzőjére, de valójában a gyulladásokat is jelezheti. Gyulladás esetén a ferritinszint megemelkedhet, ennek pedig akkor lehet főként jelentősége, amikor valakinél vashiányt vizsgálnak. Fontos azonban kiemelni, hogy gyulladásos állapotban a normális vagy akár magas ferritinérték sem feltétlenül jelenti azt, hogy a vasraktárak valóban megfelelően feltöltöttek, emiatt ezt az értéket is más laborparaméterekkel együtt kell értelmezni.

Nem minden csillagos érték jelent betegséget

A laborleleten szereplő eltérések könnyen aggodalmat kelthetnek, de nincs olyan egyetlen vizsgálati eredmény, amelyből biztosan meg lehetne állapítani, hogy rejtett gyulladás van jelen a szervezetben.  Az eltérések lehetnek átmenetiek, többféle állapot okozhatja őket, és a különböző gyulladásos markerek sem feltétlenül egyszerre változnak. Az értékelésnél számít az eltérés mértéke, az esetleges tünetek, a többi laboreredmény és az is, hogy egy kontrollvizsgálat során fennmarad-e a változás. A laborlelet tehát önmagában nem diagnózis, viszont fontos nyom lehet egy-egy betegség vagy állapot kivizsgálása során.  További egészségmegőrzéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatók.