A cukorbetegség nem csupán a vércukorszintre van hatással. Ha a vércukor tartósan magas, az hosszabb távon az ereket is károsíthatja, így nőhet több szív- és érrendszeri betegség kockázata. Éppen ezért diabétesz esetén van néhány fontos dolog, amiről tényleg nem szabad megfeledkezni. 

Rendszeres vérnyomásmérés 

A magas vérnyomás és a cukorbetegség gyakran együtt fordul elő, és a két állapot egymás hatását is felerősítheti. A tartósan magas vércukorszint károsíthatja az érfalat, a magas vérnyomás pedig további terhelést ró az erekre és a szívre. Ez hosszabb távon elősegítheti az érelmeszesedést, és növelheti többek között a szívinfarktus, a sztrók és a szívelégtelenség kockázatát. Éppen ezért a rendszeres vérnyomásmérés a cukorbeteg-gondozás egyik alapvető eleme lehet, ráadásul nem csupán az számít, hogy egy-egy alkalommal milyen érték születik, de az is, hogy hosszabb távon mennyire sikerül megfelelő tartományban tartani.

Vérzsírok és testsúly

A vércukorszint mellett a koleszterin- és trigliceridszint is fontos információt adhat a szív-érrendszeri kockázatról. A cukorbetegséghez gyakran társulnak kedvezőtlen vérzsírértékek, amelyek tovább növelhetik az érelmeszesedés kialakulásának esélyét. Bizonyos esetekben ezért az orvos koleszterincsökkentő kezelést is javasolhat. A testsúlynak szintén lehet jelentősége: túlsúly esetén már mérsékelt fogyás is kedvezően hathat az anyagcserére, a vérnyomásra és összességében a kardiovaszkuláris kockázatra. A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a dohányzás kerülése ezért nem pusztán a vércukorszint miatt fontos.

Vércukor, HbA1c és vesefunkció

A laborvizsgálatok természetesen továbbra is a gondozás fontos részét jelentik. A pillanatnyi vércukor mellett a HbA1c-érték azt mutathatja meg, hogyan alakult a vércukorszint az elmúlt nagyjából két-három hónapban. Ez sokszor pontosabb képet ad a hosszabb távú anyagcsere-helyzetről, mint egyetlen mérés. Emellett a vesefunkció ellenőrzése is indokolt lehet, mivel a cukorbetegség a veséket is érintheti, a veseműködés romlása pedig önmagában is emelheti a szív- és érrendszeri kockázatot.

EKG és szívultrahang

Nem minden cukorbetegnek van szüksége ugyanazokra a kardiológiai vizsgálatokra. A szükséges ellenőrzések körét több tényező határozza meg: számít a cukorbetegség típusa és fennállásának ideje, az életkor, a társbetegségek, az egyéb kockázati tényezők és természetesen az is, vannak-e panaszok. A nyugalmi EKG segítségével vizsgálható a szívritmus és a szív elektromos működése, illetve bizonyos eltérések is felismerhetők lehetnek. Szükség esetén szívultrahangra is sor kerülhet, amely a szív szerkezetéről, a szívüregek és billentyűk állapotáról, valamint a pumpafunkcióról adhat információt. Ha ritmuszavar vagy koszorúér-betegség gyanúja merül fel, terheléses EKG vagy hosszabb idejű Holter-monitorozás is szóba jöhet.

A tünetek sem mindig egyértelműek

Cukorbetegség esetén a szív-érrendszeri problémák egyik külön nehézsége, hogy nem mindig jelentkeznek tipikus panaszokkal. A diabéteszhez társuló idegkárosodás miatt például előfordulhat, hogy egy szívprobléma kevésbé jellegzetes tüneteket okoz, vagy akár a megszokott mellkasi fájdalom nélkül jelentkezik. Ez is az egyik oka annak, hogy a rendszeres kontrollnak akkor is lehet jelentősége, ha nincs különösebb panasz. A szív-érrendszeri védelem tehát nem egyetlen érték rendezéséről szól. A vércukor, a vérnyomás, a vérzsírok, a testsúly, az életmód és az egyéni kockázat együttes figyelembevétele adhat pontosabb képet arról, milyen megelőzésre vagy kezelésre lehet szükség. További egészségmegőrzéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatók.