A hallásvesztést már régóta összefüggésbe hozzák a demencia és a kognitív hanyatlás egyik kockázati tényezőjeként. Egy új kutatás szerint azonban a hang változásai is a kognitív problémák korai jelei lehetnek.
A Journal of Voice című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hangképzési zavarokkal élőknél nagyobb valószínűséggel alakult ki kognitív hanyatlás, mint azoknál, akiknél nem jelentkeztek hanggal kapcsolatos problémák. Azoknál volt a legmagasabb a kognitív hanyatlás kockázata, akiknél egyszerre állt fenn hangképzési zavar és hallásvesztés: náluk ez körülbelül kétszerese volt a kontrollcsoporthoz képest.
Mire jutott a kutatás?
Dr. Robert Sataloff és a Drexel Egyetem Orvostudományi Karának csapata egy évtizednyi betegadatot vizsgált meg. Azokat, akiknél valamilyen hangképzési zavart – például hangvesztést, illetve a hang minőségének, magasságának vagy erősségének megváltozását – diagnosztizálták, hallásvesztéssel élő páciensekkel, valamint egy kontrollcsoporttal hasonlították össze.
„A tanulmány kimutatta, hogy a hang rendellenességei még erősebb biomarkerek, mint a hallásvesztés.
A hallásvesztés körülbelül 27 százalékkal növeli a kognitív hanyatlás kockázatát. A hangképzési zavarok esetében ez 58 százalék,
vagyis több mint kétszerese, így jelenleg ez a legerősebb biomarkerünk arra, hogy felismerjük: érdemes fokozottan figyelni a kognitív problémákra, mind jelenleg, mind hosszabb távon” – mondta Sataloff.
Mi köze lehet a hangnak az agy egészségéhez?
A hangunk és az agy állapota közötti kapcsolat több tényezőre is visszavezethető. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a hang változásai az agyban zajló neurológiai változások tünetei lehetnek. Emellett a hang megváltozása megnehezítheti a kommunikációt, ami miatt az emberek egyre inkább visszahúzódhatnak a társas helyzetektől. Pedig a társas kapcsolatok és a beszélgetések egyaránt hozzájárulhatnak az agy stimulálásához és a kognitív egészség megőrzéséhez.
„Az életkorral összefüggő hangváltozásokkal élő pácienseknek halk, levegős hangjuk lehet, miközben kortársaiknál hallásvesztés alakul ki. Beszélnek, a környezetükben élők pedig nem hallják őket, így egy idő után már nem éri meg számukra a fáradság, és visszahúzódnak” – magyarázta Sataloff.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni hangproblémákkal?
Sokan úgy gondolják, hogy a hang megváltozása ugyan kellemetlen, de ártalmatlan jelenség. A rekedtség, a levegős hang, a hang kifáradása és más hasonló tünetek azonban hangképzési problémára, refluxra, jóindulatú elváltozásokra, sőt akár daganatos megbetegedésre is utalhatnak.
Ha valakinek megváltozik a hangja – rekedtté, halkabbá vagy levegőssé válik, esetleg elkezd akadozni, és nehezebben tudja kontrollálni –, annak érdemes kiderítenie az okát
– mondta Sataloff. Ilyenkor célszerű olyan fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni, aki hangképzési zavarokra specializálódott, és segíthet feltárni, majd kezelni a problémát. Sataloff szerint minél korábban születik meg a diagnózis, annál hatékonyabb lehet a kezelés.
Hogyan őrizhetjük meg hangunk és agyunk egészségét?
A jó hír, hogy van egy olyan tevékenység, amely a hang és a kognitív egészség szempontjából is előnyös lehet, ráadásul még szórakoztató is: az éneklés.
„Az éneklésben, kórusokban és más zenei tevékenységekben való részvételnek dokumentáltan pozitív hatása van az egészségre és a jóllétre” – mondta a szakértő.
(Borítókép: Orvos és páciens nézik a leletet. Illusztráció: Getty Images)