A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) idén is csatlakozik az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen kezdeményezéshez, amely októberben a korai felismerés fontosságára hívja fel a figyelmet. Október 3-án a Lánchíd és több budapesti épület rózsaszín fénybe borul az emlőrákkal érintettek iránti szolidaritás jegyében. Magyarországon évente mintegy 8000 nő kap emlőrák-diagnózist, ezért különösen fontos a rendszeres szűrés: a 45-65 év közötti, tünetmentes nők kétévente kapnak meghívást mammográfiás vizsgálatra – írja a Weborvos.
A tünetmentes időszakban is felismerhető lehet
Az emlőrák legtöbb típusa kezdetben nem jár tapintható csomóval vagy más észrevehető tünettel. A mammográfia ugyanakkor olyan elváltozásokat is kimutathat, amelyek még nem okoznak panaszt. Ennek azért van jelentősége, mert a korábban felismert emlődaganatok általában kedvezőbb kezelési lehetőségekkel és eredményekkel járnak.
Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) szerint a mammográfiás szűrés bizonyítottan csökkenti az emlőrák okozta halálozás kockázatát, különösen az 50-69 év közötti nők körében.
A túlélési esélyeket azonban nem kizárólag a diagnózis időpontja határozza meg: a daganat biológiai tulajdonságai, a beteg általános állapota és az is számít, hogy milyen gyorsan és milyen korszerű kezeléshez jut hozzá.
Mit mutatnak a WHO legfrissebb túlélési adatai?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2026 júliusában első alkalommal tett közzé mind a 194 tagállamra kiterjedő becslést az emlőrák ötéves túléléséről. A Nature Medicine folyóiratban megjelent elemzés a 2017 és 2021 között diagnosztizált nők adataira épült.
A globális medián ötéves nettó túlélés 77,8 százalék volt, az országok és régiók között azonban jelentős különbségek mutatkoztak. Az alacsony jövedelmű országokban 41,9, míg a magas jövedelmű országokban 87,3 százalékos medián ötéves túlélést becsültek.
A különbségek hátterében több tényező állhat. A késői felismerés mellett az is meghatározó, hogy a betegek milyen gyorsan jutnak diagnózishoz, illetve hozzáférnek-e a szükséges, korszerű kezeléshez. Az ötéves túlélési arány ezért nem csupán a szűrés eredményességéről árulkodik, hanem az emlőrák felismerésétől a kezelésig tartó teljes ellátásról is képet ad.
A WHO globális emlőrákprogramja ennek megfelelően három egymásra épülő területet emel ki:
- a korai felismerést,
- az időben történő diagnózist,
- valamint a megfelelő és átfogó kezelést.
A szűrés akkor is fontos, ha nincs panaszunk
A szervezett emlőszűrés célja, hogy a gyanús elváltozásokat még tünetmentes állapotban felismerjék. A mammográfia fontos eszköz ebben, ugyanakkor nem tévedhetetlen: előfordulhat, hogy egy daganat nem látható a felvételen, ahogy az is, hogy egy gyanús elváltozásról a további vizsgálatok során derül ki, hogy nem rosszindulatú.
Ha azonban valaki új vagy szokatlan tünetet észlel, nem érdemes megvárnia a következő szűrővizsgálat időpontját, hanem mielőbb orvoshoz kell fordulnia. Különösen az alábbi jelekre érdemes figyelni:
- csomót tapintunk az emlőben vagy a hónaljban,
- megváltozik az emlő alakja vagy mérete,
- behúzódik a bőr vagy a mellbimbó,
- szokatlan váladékozás jelentkezik,
- új bőrelváltozást – például bőrpírt – észlelünk, amelynek nem ismerjük az okát.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Rózsaszín szalag. Illusztráció: Getty Images)