A demencia számos formában jelentkezhet, és nincs egyetlen olyan megoldás, amely minden érintett számára megfelelő lenne. Julie, aki hospice-ellátásban dolgozó nővérként évek óta kísér végig betegeket és családokat az életvégi időszakon, mégis pontosan tudja, ő hogyan készülne fel arra, ha egyszer demenciát diagnosztizálnának nála. A nővér szerint a legfontosabb az lenne, hogy még akkor hozzon meg bizonyos döntéseket, amikor erre szellemileg teljes mértékben képes. Mint fogalmazott, sokan valószínűleg keménynek tartják majd a hozzáállását, de ő ezt szeretné saját magának.

Előre rendelkezne az újraélesztésről és az intubálásról

Julie elsőként azt szeretné rögzíteni, hogy előrehaladott demencia esetén ne élesszék újra, és ne alkalmazzanak nála gépi lélegeztetést. Az Egyesült Államokban ezt DNR- és DNI-rendelkezésekkel lehet előre jelezni. Előbbi azt jelenti, hogy szívleállás esetén ne kezdjenek újraélesztést, utóbbi pedig azt, hogy légzésleálláskor ne intubálják a beteget. Julie azért döntene így, mert a demencia súlyosbodásával inkább a természetes halált választaná, mint az invazív életfenntartó beavatkozásokat.

Nem kérne mesterséges táplálást

A nővér azt is előre rögzítené, hogy ha állapota odáig romlana, hogy már önállóan nem tud enni, nem szeretne táplálócsövet vagy tartós mesterséges táplálást. Julie számára ez már olyan életminőség-romlást jelentene, amelyet nem szeretne tovább fenntartani. 

Előrehaladott állapotban bizonyos fertőzéseket sem kezeltetne

Súlyos demencia mellett gyakrabban alakulhat ki például aspirációs tüdőgyulladás vagy húgyúti fertőzés. Julie azt mondja, ha már jelentős kognitív hanyatlással élne, ezek egy részénél nem feltétlenül kérne aktív kezelést.

Időben rendezné az ellátás pénzügyi oldalát

Julie szerint egy demenciadiagnózis után minél hamarabb érdemes végiggondolni azt is, hogyan lehet finanszírozni a későbbi ellátást. A betegség előrehaladtával ugyanis szükség lehet családi segítségre, fizetett otthoni ápolásra, bentlakásos intézményre vagy speciális demenciaellátásra. Ezek költségei jelentősek lehetnek, ezért szerinte nem érdemes addig várni, amíg már sürgőssé válik a helyzet. A korai tervezés lehetőséget ad arra is, hogy maga az érintett dönthessen a pénzügyeiről, a hosszú távú ellátásról, illetve arról, ki járhat majd el a nevében, ha később már nem tudja önállóan intézni ezeket az ügyeket.

A saját temetését is megtervezné

Julie nem hagyná az utolsó pillanatra azt sem, mi történjen a halála után. Még akkor döntene a temetés részleteiről, amikor pontosan el tudja mondani, mit szeretne. Előre meghatározná például, hogy koporsós temetést vagy hamvasztást választana, szeretne-e búcsúztatót, illetve milyen zenéket vagy felolvasásokat tartana fontosnak. Szerinte ezzel nem csupán a saját kívánságai maradnának egyértelműek, de a hozzátartozókról is levenne egy későbbi terhet: nekik nem kellene találgatniuk, vajon mit szeretett volna.

Még életében megtartaná a saját „búcsúztatóját”

A lista talán legszokatlanabb pontja, hogy Julie egy úgynevezett „élő temetést” is tartana. Nem feltétlenül hagyományos szertartásra gondol, inkább arra, hogy még akkor gyűjtené maga köré a hozzá közel álló embereket, amikor teljesen jelen tud lenni. Szeretné megünnepelni az életét, találkozni azokkal, akik fontosak számára, és együtt tölteni velük az időt. Ez lehetne egy nagyobb összejövetel, de akár egyszerűen tudatosan több közös program, beszélgetés vagy olyan tevékenység is, amely örömet okoz neki – írja cikkében az Upworthy. 

Miért alakul ki a demencia? 

A demencia kockázatát ugyan az életkor és a genetikai adottságok is befolyásolják, bizonyos tényezőkön azonban lehet változtatni. A Webbeteg cikke szerint a magas vérnyomás, a dohányzás, a kedvezőtlen vérzsírértékek, valamint a szív- és érrendszeri betegségek mind összefügghetnek az agyi erek károsodásával. A vérnyomás megfelelő kezelése, a dohányzás elhagyása és az érrendszer egészségének megőrzése ezért hosszú távon az agy állapotára is kedvező hatással lehet.