Dr. David Perlmutter neurológus több ezer agyi felvételt elemzett már pályafutása során, az Alzheimer-kór pedig személyesen is érinti: édesapját ebben a betegségben veszítette el. A Diary of a CEO podcastban most arról beszélt, melyek azok a hétköznapi szokások, amelyeket ő maga mindenképpen kerülne, ha az agya egészségéről van szó. A neurológus szerint ugyanis a genetikai hajlam mellett az sem mindegy, hogyan él valaki. Öt olyan tényezőt emelt ki, amelyek szerinte hosszú távon különösen kedvezőtlenül hathatnak az agy működésére.

Fotó: seb_ra / Getty Images Hungary

Mozgásszegény életmód 

 

A neurológus listájának első helyén a mozgáshiány szerepel. Szerinte a rendszeres fizikai aktivitás egyszerre több olyan folyamatra is hat, amely fontos lehet az agy működése szempontjából. Perlmutter szerint a mozgás többek között az inzulinműködésre, a gyulladásos folyamatokra, a mitokondriumokra és az agyi véráramlásra is hatással van. Éppen ezért az ülő életmódot az egyik legfontosabb kerülendő tényezőnek tartja.

Fotó: SB Arts Media / Getty Images Hungary

Elszigetelődés 

 

A második helyre a társas elszigeteltséget tette. Perlmutter szerint az emberi kapcsolatok nem csupán lelki szempontból fontosak, az agy működésére is hatással lehetnek. A neurológus az oxitocin szerepét emelte ki, amely társas kapcsolódáskor nagyobb mennyiségben szabadulhat fel. Állítása szerint ez az agy immunrendszerében szerepet játszó mikroglia működésére is hatással lehet, és segíthet abban, hogy ezek a sejtek inkább támogató, mint gyulladást fokozó szerepet töltsenek be.

Fotó: franckreporter / Getty Images Hungary

Rendszertelen alvás 

 

Perlmutter szerint a nem megfelelő, valódi regenerációt nem biztosító alvás szintén olyan tényező, amelyre érdemes komolyan figyelni. Az alvás során történik többek között a nap közben megszerzett emlékek megszilárdítása, és ekkor jut szerephez az úgynevezett glimfatikus rendszer is. Ez az agy egyik „tisztító” rendszere, amely az anyagcsere során keletkező salakanyagok eltávolításában vesz részt. A neurológus ezért nem csupán az alvással töltött órák számát, de annak minőségét is fontosnak tartja.

Fotó: kieferpix / Getty Images Hungary

Cukros, tápanyagszegény ételek 

 

Az étrend szintén felkerült a listára. Perlmutter különösen a túlzott cukorfogyasztást emelte ki, amelyet szerinte érdemes a lehető legjobban visszaszorítani. A neurológus azt mondta, az agy egészségét hosszú távon az étrend minősége is befolyásolhatja, ezért ő maga kerülné azt az étkezési mintát, amelyben rendszeresen nagy mennyiségű hozzáadott cukor és kevés értékes tápanyag szerepel.

Fotó: Doucefleur / Getty Images Hungary

A jövő gyógyszereiben való hit

 

Perlmutter utolsó figyelmeztetése elsősorban a fiatalabbaknak szólt. Szerinte nem érdemes abból kiindulni, hogy mire valakinél évtizedek múlva kialakulhat a betegség, az orvostudomány már biztosan rendelkezik majd olyan kezeléssel, amely minden problémát megold. A neurológus inkább azt hangsúlyozza, hogy az agy egészségéért már jóval korábban is lehet tenni. A mozgás, a társas kapcsolatok, a megfelelő alvás és az étrend szerinte olyan területek, amelyekre már fiatalabb korban is érdemes figyelni – írja az Unilad. 

Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

Összetett betegség 

 

Fontos ugyanakkor, hogy az Alzheimer-kór összetett betegség, amelynek kialakulását genetikai, életmódbeli és más egészségi tényezők egyaránt befolyásolhatják. Perlmutter tanácsai ezért nem jelentik azt, hogy a betegség minden esetben megelőzhető lenne, vagy hogy az életmódbeli változtatások biztos védelmet nyújtanának. Az Alzheimer-kórról, annak tüneteiről, kockázati tényezőiről és a megelőzés lehetőségeiről a Weborvos oldalán további cikkek és szakmai összefoglalók is találhatók.

Fotó: peterschreiber.media / Getty Images Hungary