A megfázásos időszakban különösen fontos odafigyelni a megfelelő D-vitamin-bevitelre, hiszen Magyarországon ősszel és télen jelentősen csökken a napfényből származó vitamin termelődése. A D-vitamin az immunrendszer működésében is szerepet játszik, hiánya pedig ronthatja a szervezet védekezőképességét. Pótlása ugyanakkor nem jelent biztos védelmet a nátha vagy az influenza ellen, elsősorban a megfelelő vitaminszint fenntartása miatt fontos.
Miért fontos a D-vitamin a megfázásos időszakban?
A D-vitamin leginkább a csontok egészségével kapcsolatban ismert, de az immunrendszer működéséhez is hozzájárul. Részt vesz az immunsejtek aktivitásának szabályozásában, és befolyásolja a kórokozókkal szembeni védekezést.
A vitamin a veleszületett és a szerzett immunválasz működésére egyaránt hatással van, többek között az antimikrobiális fehérjék termelődését is segíti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közvetlenül elpusztítaná a megfázást okozó vírusokat, vagy megakadályozná a fertőzést. A D-vitamin immunrendszerre gyakorolt hatása tudományosan ismert, a légúti fertőzések megelőzésében betöltött szerepéről azonban nem egységesek a kutatási eredmények.
Valóban csökkentheti a D-vitamin a megfázás kockázatát?
Egyes kutatások szerint a rendszeres D-vitamin-pótlás mérsékelheti az akut légúti fertőzések kockázatát, különösen azoknál, akiknek alacsony a vitaminszintjük. Más vizsgálatok azonban nem találtak egyértelmű összefüggést.
Egy 2021-es, a The Lancet Diabetes & Endocrinology folyóiratban megjelent metaanalízis 46 vizsgálat több mint 75 ezer résztvevőjének adatait elemezte. Az eredmények kismértékű kockázatcsökkenést mutattak a légúti fertőzések esetében, de nem igazolták, hogy a vitamin mindenkinél azonos védelmet nyújtana.
A jelenlegi bizonyítékok alapján tehát a D-vitamin szedése nem tekinthető a nátha biztos megelőzési módszerének, a megfelelő vitaminellátottság fenntartása azonban fontos.
Miért éppen ősszel és télen érdemes odafigyelni a pótlásra?
A szervezet a bőrt érő UV-B-sugárzás segítségével maga is képes D-vitamint előállítani. Magyarországon azonban késő ősztől kora tavaszig a napsugárzás általában nem elegendő a számottevő termelődéshez. A rövidebb nappalok és a kevesebb szabadtéri idő tovább növelhetik a hiány kialakulásának kockázatát. Különösen veszélyeztetettek az idősebbek, a keveset szabadban tartózkodók, valamint a felszívódási zavarokkal vagy bizonyos krónikus betegségekkel élők. A megfelelő D-vitamin-szint nemcsak az immunrendszer, hanem a csontok és az izmok egészsége szempontjából is lényeges.
Mennyi D-vitamint érdemes szedni a téli hónapokban?
A szükséges mennyiség életkortól és egészségi állapottól is függ. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet ajánlása szerint a 19-70 éves felnőttek napi 600 NE (15 mikrogramm), a 70 év felettiek pedig napi 800 NE (20 mikrogramm) D-vitamin-bevitele javasolt.
A magyarországi szakmai ajánlások a téli hónapokra felnőttek esetében jellemzően napi 2000 NE D3-vitamin pótlását javasolják. Igazolt hiányállapot esetén ennél nagyobb adagokra is szükség lehet, ezek alkalmazásáról azonban orvosnak kell döntenie. A napi 4000 NE az egészséges felnőttek általánosan elfogadott felső beviteli határa, nem pedig ajánlott célérték. A tartósan nagy dózisú vitaminpótlás orvosi indok nélkül nem javasolt.
(Borítókép: Vitaminok. Illusztráció: Getty Images)