Egy ma már 50 fölötti brit asszony még a nyolcvanas években, fiatal nőként az állatok jogaiért tüntetett, több eseményen is részt véve. Az egyik megmozduláson megismerkedett egy Bob Robinson nevű férfival, találkoztak párszor, végül szerelem lett a dologból. A szerelemből kapcsolat lett, a kapcsolatból pedig született egy kisfiú. A férfi azonban nem állapodott meg, egy idő után kiderült, hogy szeretője van, aztán pedig le is lépett Spanyolországba arra hivatkozva, hogy világ életében egy fitying adót nem fizetett, és ezért keresik a rendőrök. A most Jacqui néven nyilatkozó nő éveken, évtizedeken át kereste első gyermeke apját, de magándetektív segítségével sem jutott semmire.

Aztán 2012-ben egy újságcikkben ismert rá Bob Robinsonra, csak itt Dr. Bob Lambertnek hívták. És mint kiderült, beépített, civil ruhás rendőrként dolgozott a nyolcvanas években, az állatok jogaiért küzdő extrém szervezetek tagjai után nyomozva. A kapcsolatot addig tartotta fent Jacqui-val, amíg az a nyomozáshoz szükséges volt, aztán lelépett. A férfit a Channel 4 interjúvolta meg aztán többször is, Jacqui pedig legutóbb a Daily Mailnek nyilatkozott, miután tetemes kártérítést kapott a hatóságoktól: 165 millió forintnak megfelelő összeget.

A cikkekben következetesen csak Jacquiként emlegetett nő azért került a brit hatóságok érdeklődési körébe, mert maga is részt vett az állatok jogaiért küzdő mozgalomban, igaz, egyáltalán nem tartozott az extrémebbek közé. Bob, akit megismert, nála sokkal radikálisabbnak tűnt, azt mondta, önkényesen elfoglalt, romos házakban lakik és kertészkedik feketén keresetként, hogy ne kelljen adót fizetnie, és ne szerepeljen az állami nyilvántartásokban.

A legdurvább módszerekhez folyamodó aktivisták közé akart tartozni – csak azt nem mondta el, hogy azért, mert le akarja őket tartóztatni. Erre egyébként pár év elteltével sor is került, a férfi segítségével kaptak el két személyt, akik gyújtóbombával borítottak lángba három ruházati üzletet. Ekkor volt, hogy Bob Robinson beadta a sztorit arról, hogy Spanyolországba kell menekülnie, és innentől kezdve egyszerűen megszűnt létezni.

Csak éppen addigra már volt egy kisfia Jacquitól. Meg még két másik gyereke az igazi feleségétől.

A férfi azt a sztorit adta be állítólagos szerelmének, hogy demens édesapjához jár egy otthonba látogatóba, így Jacquinak fogalma sem volt arról, hogy pasijának igazából családja van, és csak azért van vele, hogy rajta keresztül eljusson a többi aktivistához. Szerelmes lett Robinsonba, és egy évnyi kapcsolat után megmondta neki, hogy gyereket akar. A baba megszületett, az édesapa bent volt a szülésnél, és Jacqui édesanyja még csodálkozott is, hogy kvázi-veje milyen ügyesen tud pelenkázni. (Persze, hogy ügyesen tudott, neki ez igazából már a harmadik gyereke volt.)

A legbizarrabb ebben a történetben ez a részlet, és hiába a sok interjú, igazi válasz a mai napig nincs: nem lehet tudni továbbra sem, hogy Robinson miért egyezett bele a gyerekvállalásba. A főnökei a hatóságoknál nyilván tudtak a viszonyáról Jacquival, de vajon azt is tudták-e, hogy nemhogy szexuális kapcsolat lett a dologból, beosztottjuk még gyereket is nemzett munkája teljesítése során? Két gyújtogató letartóztatása tényleg olyan fontos, hogy megéri ilyen szinten beleavatkozni miatta egy ártatlan nő életébe?

Jacqui legutóbb azt nyilatkozta a Daily Mailnek, hogy ezek a kérdések továbbra is megválaszolatlanok számára, pedig 2012-ben újra találkozott első gyereke apjával. Az egész történet és a mai napig tartó bizonytalanság annyira traumatikus számára, hogy pszichiáterhez járt kezelésre, és a brit államot is beperelte a történtek miatt, hiszen végső soron mégiscsak a hatóság felelős mindazért, ami vele történt.

Az eljárás idén augusztusban zárult le azzal, hogy egy peren kívüli egyezség alapján Jacquinak 425 ezer fontot adott az állam, ez 165 millió forintnak felel meg. A nő annak ellenére fogadta el az összeget, hogy a hatóságok továbbra is tagadják, hogy Lambert nekik dolgozott volna, holott maga a férfi már elismeri, hogy több dologban is etikátlanul járt el. Jacqui harminc év távlatából így beszél most első nagy szerelméről:

Néhányan azt mondják, hogy Bob kész pszichopata, mert nincs benne se empátia, se megbánás. De szerintem ez nem igaz. Történt is bármi, nem tudom gyűlölni. Mindig is a hozzátartozóm lesz, hiszen a fiam édesapja. Volt benne szeretet, ebben biztos vagyok. És úgy hiszem, hogy mindennek ellenére még most is van.