A mai posztban Lynne Adamst mutatjuk be önöknek, aki Glasgow-ban él, pénzügyi területen dolgozik és szeret edzeni. Plusz nagyon szeretne egy pasit. Nagyon-nagyon. És nem jön össze. Az online társkeresést is kipróbálta, de ott nem termett neki babér, viszont szerencséjére (vagy szerencsétlenségére) van egy nagyon készséges kávézótulajdonos ismerőse.
Az illető azt fundálta ki, hogy milyen jópofa és hasznos lenne Adams képével díszíteni a vendéglátóipari egységben használt papírpoharakat. Egy szerény becslés alapján úgy döntöttek, hogy hátha ezer darab elég lesz, úgyhogy legyártották az első adag poharat, és most ebben a glasgow-i kávézóban a potenciális partnernek tűnő férfiak ilyenben kapják meg a koffeinadagjukat a pultostól.
A sematikus arcképen kívül a poháron fel van tüntetve néhány egyéb adat is Adamsről, feltételezhetően valamiféle elérhetőséggel együtt. Maga Adams nyilván jópofának tartja az ötletet, azt mondja, már csak azért is tetszik neki, mert úgyis kávézókban szokott randizni, de talán van, aki úgy érzi, hogy kicsit gáz ennyire direktben reklámozni, hogy egy nő már nem bírja tovább pasi nélkül. Ön szerint?