Nocsak, micsoda híresség pályázik bejutni a bugyimba

„Történetem megírásán sokat gondolkodtam. De végül mégis arra jutottam, hogy megosztom veletek, mert őszintén kíváncsi vagyok, hogy kik járhatnak még a cipőmben. Nem is az alábbi eset kapcsán, hanem konkrétan az adott emberrel kapcsolatban. Aki amolyan magyar Charlie Sheen. Nyilván nem fogom megnevezni az illetőt, de úgy vélem, a neve nélkül is felismerhető lesz az esetlegesen érintettek számára” – egy nagyon titokzatos levelet kaptunk a napokban, a feladót természetesen nem Dórának hívják, de itt most ez lesz az álneve.

Az ő történetében fontos szerepet kap egy férfi, akinek nem adtunk álnevet, viszont Dóra annyit elárul róla, hogy híres és kapcsolatban él. Természetesen soha nem fogjuk tudni ellenőrizni, hogy Dóra története tényleg így megtörtént-e, és ha igen, ki a másik főszereplő – ez egy ilyen műfaj. Találgatni nyilván lehet, de valószínűleg nem érdemes. Mindenesetre ha önnek is volt már románca egy hírességgel, kérjük, írja meg a Randiblog e-mailcímére, hogy zajlott!

„Először is én.zip: a húszas éveim legelején járó, egyetemista lány vagyok. Nem tartom magam annak a fotocellás ajtó típusnak, akinek szétnyílik a lába, ha elmegy előtte valaki, de voltak már kalandjaim, ez tény. Ezek közül is most a legemlékezetesebbről lesz szó.

Történetem előzménye egy hosszú és egyben első kapcsolat végén játszódik. Már egy ideje szakítottam a barátommal és akadtak is udvarlóim, de tudtam jól, hogy még nem állok készen egy új kapcsolatra, viszont hiányzott az intimitás és hát a szex maga. Így félig meddig poénból és kíváncsiságból regisztráltam egy internetes társkeresőn. Itt ismerkedtem meg történetem főszereplőjével.

Lefutottuk a szokásos köröket, megadtam neki az e-mail címemet, stb, lényeg a lényeg egyre többet beszélgettünk. Küldött magáról képeket, itt már feltűnt, hogy valahonnan ismerős, s nem is sokkal később kiderült, hogy ő egy igencsak híres és elismert művészember. Kis hazánkban már mindent elnyert, amit el lehet nyerni, s fiatal kora ellenére már nemzetközi berkekben is komoly nevet, díjakat szerzett magának. Jóformán folyamatosan felkéréseknek tesz eleget, rengeteget utazik mindenfelé. Persze női hiúságom macskaként dorombolt, hogy nocsak, micsoda híresség pályázik bejutni a bugyimba. (Itt lehet felháborodni, ribancozni...) Ezen hatalmát persze emberünk is pontosan tudta, így eléggé érződött rajta, hogy biztos a dolgában. Ő engem márpedig meg fog dugni. Beszélgetésünkből később az is kiderült, hogy párkapcsolatban él és ez volt az a pont, ahol azt éreztem, nekem itt meg kell leckéztetnem ezt az embert.

Egy olyan vidéki nagyvárosban tanulok, ahol kötelezettségei miatt gyakran megfordul, ugyanis itt próbálja zsenialitását továbbörökíteni a jövő ifjú művészeibe, azaz itt (is) tanít. Így adta magát a dolog, hogy a következő alkalomkor találkozunk. Így is történt izgatottan, feminista bosszúszomjjal vártam a Művészurat.

Ám sajnos amint megláttam, romba dőlt minden vele kapcsolatos, fondorlatos tervem. Ugyanis egy rendkívül jó megjelenésű férfival találtam szemben magamat, aki egész este igazán lovagiasan viselkedett. Nem fukarkodott semmivel. Alaposan el lettem kényeztetve. Ez mondjuk egyben kicsit unszimpatikus volt, hiszen csak úgy szórta a pénzt, igazi hedonista módjára, mintha ezzel akarna imponálni. Pedig ez felesleges volt a jelensége mellett. Egy rendkívül intelligens, jó humorú férfit ismerhettem meg. Kalandos életúttal, szellemes történetekkel. Az este végén nem szarakodott sokat, hívott, hogy ha van kedvem, nézzem meg, hol is tölti az éjszakát mifelénk egy magafajta megfáradt lélek.

Itt gyorsan mérlegeltem, mert tudtam, hogy ez egyszeri alkalom lesz, ha nemet mondok, ha igent, soha többet nem látom őt. Végül arra jutottam, mit veszíthetek, így hát belementem. És... az az igazság, hogy nem bántam meg. Mert hősünk csodálatos szerető! Egyszerűen minden műfajban tudja, mi kell egy nőnek. Vagy legalábbis nekem... Odaadó volt, nem önző. Végig figyelt rám is.

Aztán sietve távoztam, ő a szokásos majd beszélünk hazugsággal egy mosollyal és egy csókkal bocsátott utamra, én meg csak bólogattam, noha tudtam, soha többet nem fogunk beszélni és holnap jó eséllyel egy másik hölgyeményt fog elcsábítani, mégis maradt bennem egy furcsa űr. Egy de jó lenne újra látni szörnyecske a gyomromban, amit sokáig nem tudtam kiölni magamból. Minden róla szóló cikket elolvastam, megnézegettem a youtube-os videóit. Aztán kapcsoltam, hogy ez így nem lesz jó, így letöröltem az ismerőseim közül. Nem követtem tovább a róla szóló híreket. Szép lassan kialudt bennem a szalmaláng.

Aztán pár héttel később megláttam a TV-ben, ahol barátnőjéről is lelkesen mesélt. E volt az a pont, ahol (szerintem sok sorstárammal hasonlóan) hangosan felröhögtem, hogy hahaha pár hete mégis velem keféltél, te kis szemétláda. Amúgy nem tudom, hogy a csaja ennyire naiv és tényleg fogalma sincs szegény teremtésnek, hogy a pasija jó eséllyel több puncit látott, mint egy nőgyógyász, vagy a becsvágya erősebb minden másnál, és a szép élet reményében elnézi ezt neki.

Végső soron túltettem már magam ezen, csupán kíváncsi vagyok a többiek történetére, akik esetleg felismerték, hogy kiről is szólnak a fentebbi sorok.”