Ma írt, hogy elköszönjön

„Sokszor olvastam már az olvasók által beküldött e-maileket, történeteket, amiket publikáltak, de soha nem sikerült rávennem magam arra, hogy írjak önöknek. A mai napon viszont történt valami, és nem tudom, hogy van-e ebből kiút” – mint tegnap, ma is egy olyan fiatal srác levelét osztjuk meg a Randiblog olvasóival, aki pont most éli át élete első nagy szakítását.

Az alábbi sorok beküldőjének álneve Taksony, és ő konkrétan tanácsot is kér, mit csináljon így az első sokk hatása alatt? Azonnal tovább kell lépni? Vagy érdemes még várni/reménykedni? Egy szavazógépet is elhelyeztünk alább, de ha ön egy kattintásnál bővebben is tudna mesélni az ilyen szituációkról, kérjük, ne habozzon, hanem írja meg véleményét, tapasztalatait, tanácsait vagy saját történetét a Randiblog e-mailcímére!

„24 éves vagyok, fiatalon, nem sokkal azután, miután betöltöttem a 20-at, összeköltöztem egy csodálatos lánnyal, akivel végül a kapcsolatunkat sajnos tönkretettem.

Ma írt, hogy elköszönjön, vagy nem tudom, mi volt ezzel a célja, hogy nem lát közös jövőt, meg talált is valakit, aki az elmúlt időszakban mellette állt, mondván, én ezt nem tudtam volna megtenni stb., de nem is keresett fel, hogy bármit is beszéljünk, vagy én ott lennék-e, de nem is ez a lényeg, tényleg nagyon elrontottam a kapcsolatunkat.

Nem tudom, hogy kívánjak-e neki boldogságot, és lépjek tovább teljesen – sajnos nincs kivel, nem tudok olyan lányt, akivel el tudnék képzelni bármit is, mint vele, pedig valahol biztos ott van kint… Vagy picit még reménykedjek, hogy csak lakva ismeri meg az ember a másikat, és még én fogok neki kelleni?

Teljesen tanácstalan vagyok ebben a témában, egy nagyon félénk, önbizalomhiányos fiatal férfiú vagyok, ha lehet ezt mondani. Nem tudom, hogy vannak-e még rajtam kívül olvasóik – mondjuk biztosan – akinek hasonló tapasztalatai voltak/vannak perpillanat, vagy régebben volt…

Összetörve is is érzem magam ezzel kapcsolatosan, fel is lélegeztem, de akkor is kavarog bennem, hogy ő kellene, mert még mást nem találtam, akivel bármilyen szinten is egymásra találtunk volna.

Várom válaszukat.”