„Teljesen magamra ismertem a Algernonban” – írja az alábbi levél beküldője, Marcell. Algernon egy korábbi posztban szerepelt, ő azt írta, hogy boldog házasságban él, de kapott egy szexuális ajánlatot egy nőtől a munkahelyén, és egyre nehezebben áll ellen a csábításnak. Nos, Marcell már túl van az ajánlat elfogadásán, és az egyetlen együtt töltött éjszakának nem várt következményei lettek. Hogy mik, azt alább olvashatja el. Önnek is van hasonló tapasztalata? Vagy ön éppen, hogy az ellenkezőjét élte át? Kérjük, írja meg a saját történetét ön is a Randiblog e-mailcímére!
„Lassan 5 éve vagyok együtt a párommal távkapcsolatban (csak hétvégén találkozunk), és eddig úgy tűnt, hogy minden rendben van közöttünk és már tervezni is lehetett volna vele a jövőt. Egészen pár héttel ezelőttig, amikor is nagyon komoly fordulatot vette az életem ezen a téren.
Kezdjük ott, hogy nekem is új munkahelyem lett, és próbáltam minél előbb jó kapcsolatot kialakítani a kollégáimmal. Az egyik munkatársammal sokkal barátságosabb kezdett lenni, mint az átlag, így elkezdtem egyre több időt tölteni vele. Sokat beszélgettünk, elég sok magánéleti és párkapcsolati problémát mondott el nekem, amin persze én megpróbáltam segíteni.
Pár hét beszélgetés-ismerkedés után előkerült a munkahelyi viszony és kaland téma, amin én teljesen lesokkolódtam. Nem azon, hogy létezik, hanem hogy ilyen mértékben. Fiatal férfiként persze nekem is elindult a fantáziám, de megnyugtattam magam, hogy mivel én egy egészségesen működő párkapcsolatban élek, nekem nincs szükségem ilyenekre.
Sok céges rendezvény volt, ami nagyon jó abból a szempontból, hogy kicsit fel tudnak oldódni az emberek és jobban meg tudják ismerni egymást. Én is egy ilyenre mentem, és mint új a cégnél, aki alig ismer pár embert, nem igazán tudtam mit kezdeni magammal, így hát elkezdtem iszogatni, persze csak mértékkel. Sajnos/szerencsére elég hamar el kellett jönnöm, mivel párom jött hozzám vonattal és megbeszéltük, hogy megyek elé.
Számomra itt kezdődött minden, mielőtt leléphettem volna a buliról ez a munkatársam odalépett, és elkezdett célozgatni, hogy régóta nem volt pasival stb... Én poénra vettem a dolgot és mentem is a párom elé az állomásra. Majd a következő héten megkérdeztem tőle, hogy komolyan gondolta-e... amire csak annyit mondott, hogy persze. Még mindig nem foglalkoztam kifejezetten ezzel a témával, és teltek a hetek, egyre többet találkoztunk, nemegyszer munkahelyen kívül is.
A párom közben elutazott hosszabb időre, így nélkülöznöm kellett sok mindent... Persze amikor elment, akkor úgy voltam vele, hogy pár hetet simán kibírok, nem olyan sok idő az. Sajnos tévedtem, mivel pár hét után egyre inkább hajtani kezdett a vágy. És persze a kolléganőmön is gondolkoztam sokat, meg azon, hogy mi lett volna, ha azon a bulin... 2-3 hétre rá, hogy a párom elutazott, már legféltettebb titkaink nagy részét is megosztottuk a munkatársnőmmel, így elmondtam neki, hogy ez a pár hét is mennyire kikészített, és hogy nem tudok mit kezdeni magammal. Ekkor jött az ötlete, hogy igazából vele miért ne tölthetnék el egy éjszakát...
Nekem sajnos nem kellett több, máris foglaltam egy szobát. Persze úgy voltam vele, hogy találkozunk, lefekszünk egymással és ennyi, következő nap mindenki megy a dolgára. Ehelyett életem legeslegjobb éjszakáját töltöttem el ott, olyan dolgokat kihozott belőlem, amikről nem is gondoltam volna, hogy képes vagyok. Ez egész éjszakát aktívan együtt töltöttük... De ez nem egy sima dugás volt, hanem szeretkezés, és abból is az érzékibb, romantikusabb fajta. Ez az együttlét nagyon különös érzéseket váltott ki belőlem.
És következő nap jött a hidegzuhany...
Annyira jól éreztem magam (testileg/lelkileg), hogy nem volt bennem semmi bűntudat. Akkor gondolkoztam el komolyabban, amikor üzenetet kaptam a telefonomra és megláttam, hogy „jah csak a párom”, és nem a kolléganőm volt, aki küldi... Itt kérdeztem meg magamtól, hogy miért várom jobban tőle...
Jelenleg itt tartok, a párom még mindig külföldön, a kolléganőmmel pedig találkozunk majd a munkahelyen, és nem tudom, hogy mit kezdjek vele... Egy biztos, hogy ez az egy éjszaka teljesen tönkretette a kapcsolatomat, de a legnagyobb problémám, hogy ez már nem is izgat annyira, sokkal inkább a munkatársnőm gondolatai/érzései. Minden reggel felkelek, és ő jut az szembe és hogy vajon mi lenne a jó megoldás... Nem tudom sajnos.
Algernonnak csak annyit tudok mondani saját tapasztalatból, hogy mindketten megsérültünk lelkileg (valószínűleg én jobban), de semmiképp se bántam meg, mivel annyira új és más volt... Csodálatos, fantasztikus, szavakkal nehezen leírható. Ha már ennyire elgondolkozol a dolgon, akkor szerintem te is tudod a választ.”
Ön is írna?
Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.