horoszkóp
shutterstock 304975478

Sérült a feleségem, a gyerekem, a szerelmem

2016.01.23. 16:33

Idén eddig a legtöbb levelet az újév napján megjelent poszttal kapcsolatban kaptuk, amiben Algernon azt írja, bár boldog kapcsolatban él, egyre komolyabban fontolgatja, hogy ne lépjen-e félre. Mindenki beadja egyszer a derekát, viszont senki nem sérülne egyetlen éjszakától... végülis miért ne?

Mint a múlt héten Klarissza, az alábbi sorok beküldője, Bertram szintén Algernonhoz szól, és ő is egészen egyértelmű választ ad, méghozzá annak alapján, hogy ő maga egyszer a félrelépés mellett döntött hasonló helyzetben. Olvassa el, mit mond, miket tanácsol Bertram, aztán szóljon hozzá a témához ön is, azaz írjon nekünk ön is a Randiblog e-mailcímére!

Hasonlóan önhöz, én is „boldog kapcsolatban éltem, ami nem is volt unalmas sőt, több mint kielégítő volt.” Később, ahogy ön is, én is új élethelyzetbe kerültem. Nálam lassan, nagyon lassan, de felkerült az i-re a pont: egy kedves és szép nővel kialakult, hosszú és ártatlannak induló barátság szexuális kapcsolattá fejlődött.

Ezért is válaszolok a kérdésére, amit magamnak én is feltettem akkoriban: „ha „mindenki” megteszi, akkor miért ne tehetném meg, illetve most vagyok életem legaktívabb szakaszában, mikor éljem ki a vágyaimat, ha nem most, úgy, hogy ne sérüljön meg senki sem lelkileg?” Azzal hitegettem magam – és jól csináltam a hitegetést –, hogy ez csak barátság, nem sérül senki; ez csak egy randi, nem sérül senki; ez csak egy mozi, egy kirándulás, nem sérül senki; ez csak egy csók, nem sérül senki; ez csak egy ölelés, nem sérül senki. Lassan szerelem lett. Dehogy akartam, hogy bárki sérüljön. Eszem ágában sem volt.

Ezzel szemben: sérült a feleségem, a gyerekem, a szerelmem, a szerelmem gyerekei, a szerelmem férje, a feleségem családja, a szerelmem és férjének családja, sérült az egész világ, sérültem én magam is. Akaratom ellenére.

shutterstock 121132171

Ha visszamehetnék az időben, máshogy lenne. Megbeszélném a feleségemmel, hogy mi a problémánk, és ezeket vele akarnám megoldani. Őszintén. Ha végképp nem sikerülne, és csak nem működne az életünk, akkor, és csak akkor: elválnék. Leges-legutoljára. És akkor jöhetne egy másik. Csakis akkor. Így nem sérülne senki lelkileg.

A legrosszabb érzés a világon a bűntudat. Számomra, utólag világos, hogy nem érte meg az az izgató érzés, amit ön is keres, a másikkal való flört, a csodás szex. Azon az áron, hogy valakit becsapunk, nem éri meg. Nehéz a tükörbe nézni utána. Természetesen, mondhatja ön, hogy itt nem erről van szó. Ön nem szerelmes akar lenni egy másik valakibe, csupán egyetlen alkalommal lefeküdni vele. És ott vége. Igaza van. Talán más a történet akkor, ha csak egyszer, egyetlen egyszer, soha többet, stb. De sajnos nem így működünk. Becsapjuk magunkat. Nincs egyetlen egyszer. Nincs ilyen megbízható kontrollunk a dolgok és az emberek felett. Nem tudja, hová vezet az az ismeretlen út. Rengeteg a talán. Ha egyszer megpróbálta, másodszor már könnyebben fogja. Még több talán. És gondolja végig a történetet fordított szereposztásban is. Így talán könnyebb lesz a döntés, hogy megéri-e Pandóra szelencéjét feszegetni, nyitogatni. Érdemes próbálkoznia?

Ha már megírta kétségeit, ahelyett, hogy egyszerűen élt volna a lehetőséggel, akkor ön egy lelkiismeretes ember. Hallgasson a szívére, a lelkiismeretére. Beszélgessen bátran a tárásával. Jól fog dönteni.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.