Van ugye a prom nevű intézmény Amerikában, ami nagyban megfeleltethető az itthon szokásos szalagavató báloknak, csak persze kicsit eltérő hagyományok fűződnek hozzá. Az egyik ilyen eltérés, hogy Amerikában nem csak úgy elmegy az ember a saját iskolája/évfolyama báljára, hanem valakivel kell menni, és a párok úgy állnak össze, hogy egy fiú meghív egy lányt, hogy lenne-e az ő párja a promon. Az egész olyan, mint egy randi, sőt, olyan, mint egy lánykérés.
Annyira olyan, hogy mivel az utóbbi években a lánykérésekből hatalmas cirkuszt szokás csinálni, ugyanez a felhajtás kijár annak a momentumnak is, amikor a srác megkéri az általa kiválasztott lányt, hogy menjen el vele a szalagavatóra. A Jezebelről tudjuk, hogy ennek a megkérésnek népszerű formája az, hogy a srác eljátssza saját születését.
A jelenetben a terhes nő szerepét is egy srác játssza, akit kerekes székben tolnak be, és aki aztán egy asztalon vajúdik, ahonnan egy doki segítségével hamarosan elő is kerül a srác, aki a kérdést fel akarja tenni. Egyetlen pelenkát szokott csak viselni az illető – már önmagában az meglepő, hogy ilyen sok olyan 17-18 éves srác van Amerikában, aki önszántából bevállalja, hogy egy szál semmire levetkőzik az iskola szeme láttára. Dehát a vicc, na meg a sikeres randirahívás kedvéért mindent, nem?
A szülős tematika egyébként nem feltétlenül kötelező, de ahogy nézzük, a vetkőzésért elég sokan ragaszkodnak.
Az egyik oldalról ez egy vicces és jópofa a hagyománynak ez az újjáértelmezése – a másik oldalról viszont talán fölösleges ekkora feneket keríteni egy egyszerű bulinak, fölösleges azon stresszeltetni a fiúkat, hogy hogyan szervezzék meg a lánykérést, a lányokat meg azon, hogy kötelező-e igent mondaniuk egy ilyen parádé után. Ön dönt, hogy a melyik oldalról nézi szívesebben az ilyesmit: szavazzon! Szimpatikus vagy ellenszenves önnek a hagyomány modernizált változata?