Ha kimegyek utána, lehet, hogy örökre boldogtalan leszek

„Nem is igazán tudom, hol kezdjem. Nem tudom, mit tegyek, mi legyen a jövőmmel, ezért írok, hátha az olvasók okosabbak nálam” – így kezdődik Derzs levele, úgyhogy kérjük, figyelmesen olvasson, hiszen a levél beküldője kifejezetten kéri, hogy akinek van tanácsa, segítsen. A poszt aljára odatettünk egy szavazógépet is azoknak, akik most nem érnek rá kifejtős választ adni, pedig minden bizonnyal azt érdemel az alábbi dilemma. Ön szerint mit tegyen Derzs ebben a szituációban? Ön volt már hasonló helyzetben? Hogyan döntött? Kérjük, küldje be válaszát a Randiblog e-mailcímére!

„33 éves férfi vagyok. 6 éve házas. A párommal 9 éve jöttem össze, lett hamar házasság, majd összeköltözés. Jelenleg egy vidéki nagyvárosban lakunk együtt. Évek óta tervezzük, hogy kiköltözünk külföldre, északi irányba. A terv az lenne, hogy ő kimegy az év első felében, majd ha van munkája, akkor megyek utána. Viszont, és itt jön a bökkenő: nem vagyok benne biztos, hogy én is ki szeretnék menni vele/utána.

A bajom az, hogy már közel 4 éve szinte csak lakótársakként viselkedünk egymással/élünk együtt. Ennyi ideje nem volt köztünk semmi, se csók, se szex, se semmi. Jól megvagyunk, szeretjük egymást, de intimitás nélkül ez nem egy kapcsolat, vagyis az, de nem házastársi. És ő ezen nem hajlandó változtatni, mert vannak azért néha-néha vitáink, és erre ő azt mondja, hogy amíg a lelki oldal nincs rendben, addig neki a testiség nem megy.

Az én bajom az, hogy utálom az embereket. Nem szeretek ismerkedni, nem szeretek új embereket megismerni. Ebben egyénként egyformák vagyunk. Talán ez is közrejátszik abban, hogy a kapcsolatunk ideje alatt én egyszer se csaltam meg, még a szexmentes időszakban sem, és mindaddig biztosan nem is fogom, amíg papíron a feleségem. Ennél azért vastagabb a gerincem.

Szóval a dilemmám: ha kimegyek utána, lehet, hogy örökre boldogtalan leszek, ami a lelki oldalt illeti, viszont nem leszek magányos és borítékolható az anyagi jólét. Ha maradok, akkor jó eséllyel magányos leszek, mert ugye utálok ismerkedni, viszont benne van a pakliban, hogy valahol mégiscsak megismerek egy lányt/nőt (akár munkahelyen), akivel aztán testi-lelki boldogságban élem le az életem itthon.

Azt is bele kell a képletbe kalkulálni, hogy nekem borzasztóan hiányoznak az intim együttlétek. Sokan kapásból azt mondanák szerintem, hogy hagyjam a fenébe és maradjak, de ez nem ilyen egyszerű. Az életem negyedét kettesben vele éltem le, és olyan mintha a testvérem, mintha a másik felem lenne. Talán ő is így gondolhatja, lehet, hogy ezért nem megy neki a szex. Beszélni nem is hajlandó a szexről, hidegen hagyja a téma. Biztosan nem csal meg, ezt tudom, nem is lenne ideje rá.