Mindenhol ismertem már meg remek férfiakat és nímandokat is

„Elolvastam Agnéta levelét és úgy fölbosszantottam magam, hogy azonnal elolvastattam a párommal – utána már együtt puffogtunk (együtt mindent könnyebb haha)” – írja Jozefina. Agnéta arról írt nekünk, hogy mennyire idegesíti néhány sablonos kérdés, amiket szinte minden férfi fel szokott tenni a randikon, Jozefina viszont azzal érvel, hogy ha az ember úgy áll hozzá, egy sablonos randiból is lehet csodálatos kapcsolat, és természetesen a saját életéből hoz példát. Semmi nem attól függ, hogy az ember hol és hogyan ismerkedik, mondja Jozefina. Ön szerint? Ha van kedve megírni a saját tapasztalatait, kérjük, tegye! Írjon mondjuk most rögtön a Randiblog e-mailcímére!

„Ez az attitűd, nem tudom, kit mozgat meg, de ha volt több körös randid, illetve szerelmes fellángolás, biztos, hogy van ilyen. Félreértés ne essék, szerintem az egészséges önértékelés és asszertivitás fontos, de ahogy te képviseled magad, az több kettőnél. Egy első randin mindenki ideges kicsit és igen, lehet hogy vannak benne panelesnek ható kérdések, de könyörgöm, csak el kell indulni valahonnan!

Én 30 vagyok, belgyógyász, túl egy váláson (6 éves kapcsolat), több kb. fél éves próbálkozáson és jelenleg egy éve élek egy szenvedélyes és szeretetteli kapcsolatban – ami a Tinderen indult. Ilyen is van. Mikor fölregeltem, épp szakítottunk egy sráccal, akinek irányába még nem hűltek ki az érzéseim. Egyébként én mindenhol ismertem már meg remek férfiakat és nímandokat is, szórakozóhelyen, villamoson, interneten, nem voltak előítéleteim.

Sok-sok match és alapos megfontolás után 3 férfival kezdtem el randizni, ebből kettejükről hamarosan kiderült, hogy nem passzolunk. A harmadikkal azonban azt vettük észre, hogy jól érezzük együtt magunkat, sokat nevetünk, felnézünk egymás intellektusára, valami fantasztikus a szex és egyáltalán – az valami több lett, szép lassan egymásba szerettünk. Ugye, milyen paneles az egész?! Pedig elhiheted, hogy nem paneles az életem, nem sablonosabb, mint bárki másé.

Egy pár mondatba ennyi fér bele rólam. Nincs benne a gyerekem születése, a sok könny, amikor eldöntöttük hogy válunk, a csalódások, mikor a szívemet adtam és magamra hagytak, a férfi akire, annyira felnézek és az a sok minden, amit megtettünk egymásért, hogy együtt lehessünk.

Egy első randin kapsz egy skiccet egy emberről, ami lehet, hogy nem tetszik neked, de ezzel a hozzáállással, húgom, nem csodálkozom, hogy nem találsz párkapcsolatot. Ideje lenne önmagaddal is számot vetni és nem csak externalizálni.”