Ott állt előttem a beharangozott modelltest

„

A Velveten már sokan írtak a Tinder nevű társkereső alkalmazáson tett hódításaikról. Jelen írásommal ebbe a sorba állok be én is, húszas éveiben járó, sokat utazó srácként. Bár az alkalmazásról már évekkel ezelőtt hallottam, de csak egy éve próbáltam ki, ugyanis addig kapcsolatban éltem.″

A Kázmér álnevű olvasónktól érkezett levelet közöljük alább ebben posztban. Kázmér a tinderezésről ír, de ezúttal nem a rossz randikról, sőt, nem is az olyan kivételesnek tekinthető esetekről van szó, amikor az online társkeresés valódi, boldog és hosszan tartó kapcsolatot eredményez.

Ezek helyett Kázmér arról ír, hogy milyen az, amikor a Tinder úgy működik, ahogy az ember azt nagyjából elképzeli, illetve amire a felhasználók (vagy legalábbis a férfi felhasználók) számítanak: sok-sok randi, sok-sok szex és... hát kb. ennyi. Ön is keresett már így partnert? Önnek is ilyen kalandok jöttek össze? Ha van kedve írni saját tapasztalatairól, kérjük, tegye, a Randiblog e-mailcímére akár most azonnal is beküldheti mondanivalóját!

„Az egyik első kalandom egy magát modellalkatúnak, 90-60- 90-es méretekkel rendelkezőnek leíró, nálam fiatalabb, de jóval magasabb lánnyal volt. A megbeszélt este egy koktélbárban találkoztunk, ahol egy jól alakult beszélgetés, és megannyi ital elfogyasztása után egy közeli hotelbe mentünk, ahová már előző este foglaltam szobát. Letusoltunk, majd ahogy előre egyeztettünk, ott állt előttem a beharangozott modelltest, szexi fehérneműben, fekete harisnyatartóval.

A látványnak nem tudtam sokáig ellenállni, egymásnak estünk, és a rövid előjáték után már belé is hatoltam, óvszer nélkül. A lány egyetlen kérdése, amikor hátranézett, az volt: ugye nincs semmi bajod? Nem volt, és szerencsére nem is lett: a tinderes korszak nagyjából egy évvel később, egy negatív AIDS-teszttel ért véget.

Hasonlóan emlékezetes estét töltöttem azzal a lánnyal, akivel egy céges utam során találkoztam. Mivel nem volt kedvem egyedül éjszakázni, már a vonaton serényem tindereztem. A hosszú végén egy megbeszélt randival a zsebemben szálltam le a vonatról. A séma itt is hasonló volt, jó néhány fröccs után a hotelszobámba mentünk, ahol az első pillanattól érzett szimpátia gyümölcsét közösen arattuk le. A szőke, felsőtestben vékony, de teltcsípőjű lány a mellkasomrra támaszkodva ment el, „ most te jössz, gyere, élvezz belém” kiáltással. Kérésének eleget tettem, igaz ekkor volt (még/már) rajtam óvszer. Ez a kijelentés ekkor még meglepett, de azóta már tudom, itt külföldön nagyon sok lány szedi a tablettát, így a beleélvezés, akár óvszer nélkül is, bevett szokás.

Persze nem mindenkinél, az egyik diszkóban megismert, nálam majdnem 15 évvel idősebb jogászhölgy kínosan ügyelt rá, hogy mindig védekezzünk. Vele többször találkoztam, és ha le kéne írnom, milyen toyboynak lenni, ez lenne rá az iskolapélda. Akkor találkoztunk, amikor ő akarta, annyiszor szexeltünk, ahányszor ő akarta, sok beleszólásom nem volt a dolgokba. Mindezért cserébe moziba, étterembe vitt és jobbnál jobb borokat nyitott, ha a hétköznap estét együtt töltöttük.

De vissza a Tinderre! Szintén egy céges út során történt, hogy már a megérkezésem estéjén találkoztam az alkalmazáson már korábban megismert brazil lánnyal. Nem tudom, hogy a hosszú út, a sok sör, vagy a tetőteraszról elém táruló szigetországi látkép adta a végső löketet, de az este itt is a hotelszobában végződött. Ha valaki látott már képeket a riói karneválról, el tudja képzelni, mit jelent egy vonzóan telt női fenék. Na, az övé pont olyan volt. A combján végigfutó tetoválás pedig csak hab volt a tortán, talán nem csoda, hogy utána napokig Bellini Samba de Janeiróját hallgattam. 

Azt, hogy egy tetoválás csodákra képes, tudta az a török lány is, akinek a combjának a hátsó felére egy masni volt tetoválva: a déli vonásokat hordózó testének második találkozásunkkor csak pár percig tudtam ellenállni, mielőtt ágyba bújtunk. Ő a többiekkel ellentétben elég vad volt, a hátamon hagyott karmolásai csak napok múltán tűntek el. Nem úgy, mint én az ágyából, miután elmondta, hogy szívesen lenne velem, de gondoljam végig, mert a bátyja most jött ki öt év után a sittről és, ha valamit rosszul csinálok, vele gyűlik meg a bajom.

Hasonlóan vegyes érzésekkel távoztam attól a másik két lánytól is, akiket bár külön-külön ismertem meg, de egymástól függetlenül is rendkívül furcsák voltak. Miután levettem róluk a legalább hatvanezret érő fehérneműt, csak feküdtek az ágyon, és várták, mindenféle hang és mozdulat nélkül, hogy a férfi tegye a dolgát, a legkisebb jelét nem mutatták sem jó, sem rossz érzésnek. A hiba persze lehet bennem is volt, talán nem kellett volna egy napon, néhány óra eltéréssel két nő ágyába bújni.

A Tinderen kívül még írtam rá Facebookon és Instagramon is vadidegen nőkre, akik közül hárommal (természetesen külön-külön) az ágyban landoltam. Magam sem hittem, hogy ez működhet, amíg ott nem feküdtek előttem meztelenül és az egyik a „Te ugye addig nem nyugszol, amíg meg nem kapod, amit akarsz?!”, a másik pedig az „Ugye tudod, hogy neked még a szemed is rosszul áll?!” költői kérdést tette fel.

A fenti sorok bizonyára sokakból vegyes érzéseket váltanak ki. Ha a magam számára össze kéne foglalni az elmúlt év történéseit, talán Fenyvesi Gabi régi dalát hívnám segítségül:

Mi ebből a tanulság? Az égvilágon semmi, legfeljebb, hogy nem szabad túl hiszékenynek lenni.

S ez igaz férfira és nőre, Tinderre és a való életben történő ismerkedésre is. A legtisztább, ha mindkét fél nyílt lapokkal játszik és ha csak szexre vágyik, nem ígér szerelmet. Ettől függetlenül ha nem tindereztem volna, ma jóval kevesebb élménnyel, tapasztalattal lennék gazdagabb. Persze egy kicsit több körültekintés, elővigyázatosság talán nem ártott volna, de a végén minden jól alakult, így nincs okom panaszra.″