Gondolkodás nélkül jobbra húztam mindenkit

Sára álnevű olvasótok levelére reagálnék, sejtem, hogy miért azok a tapasztalatai, amik.

Ez a bevezető egy kis magyarázatot kíván meg azok kedvéért, akik nem olvasták a Randiblogot az elmúlt hetekben. Sára egy külföldön élő olvasónk (álneve), az ő posztja arról szólt, hogy Magyarországon hiába próbálkozik a Tinderrel, a férfiak zöme még csak nem is válaszol neki. Vajon miért lehet ez? – kérdezte Sára.

Hát most válaszol neki valaki, az alábbi levél olvasójának a Simon álnév jutott. Simon azt meséli el, hogy ő hogyan kezdett el társat keresni a Tinderrel, és hogy milyen hamar zátonyra futott az első nekifutással. Na de aztán rájött, hogyan érdemes egy férfinak tinderezni, és Simon így talált is magának párt.

Alább minden kiderül, most már csak arra szeretnénk önt figyelmeztetni, hogy az ön társkeresési tapasztalataira is kíváncsiak vagyunk, tehát kérjük, írjon ön is! Sőt, a Randiblog e-mailcímére írva bármi egyébről is mesélhet, ami párkapcsolatokkal kapcsolatos. Várjuk a levelét!

„A Tindert megjelenése után elég aktívan használtam 1-2 évig kisebb-nagyobb megszakításokkal (egy ideje nem, mivel pont ott megismertem valakit, akivel azóta is együtt vagyunk).

A legelején, bevallom, egy kicsit naiv voltam, és megnéztem minden profilt: megnéztem az összes képet, elolvastam a bemutatkozó szöveget, majd ez alapján írtam valami beköszönést. Közepes arcú, magas, sportos férfi vagyok. Nem keresek milliókat, de telik saját lakásra, autóra, utazgatásra és egy izgalmas életre. Mások tapasztalatai alapján az átlagosnál még jobb eredményeim is voltak, és minden 4-5. nő visszajelölt. Ezután mindenkinek egyenként írtam egy a profiljához illő beköszönést. Erre kb. minden 2-3. válaszolt, majd aki válaszolt, annak fele érdeklődés hiányában félbeszakadt. Ha végigkövetted a matekot, akkor rájössz, hogy összességében ez nagyon sok elvesztegetett idő olyan nőkre, akiket annyira sem érdeklek, hogy egy összetett mondatot megfogalmazzanak.

Úgyhogy stratégiát váltottam: gondolkodás nélkül jobbra húztam mindenkit (kivéve akiről egytized másodperc alatt el lehetett dönteni, hogy csúnya), majd azok közül, akik matcheltek, a szimpatikusnak elküldtem az univerzális nyitósoromat (copy+paste). Aki válaszolt, azzal elkezdtem beszélgetni. Így már mindjárt összejött a heti 1-2 randi anélkül, hogy órákat áldoztam volna a dologra.

A férfiak olyan 99,9%-a ezt csinálja, mivel csak ennek van értelme. Rengeteg nő nem igazolja vissza a bejelölésed, egy csomó nem válaszol, amikor írsz. Ajánlom, hogy próbáld ki a Tindert egy férfi profillal (egy jóképűvel, egy átlagossal, meg egy csúnyával), hogy lásd, milyen a másik oldal.

Ezért van az, hogy sokan automatikusan visszajelölnek, de miután ténylegesen megnézik a profilod, már nem vagy elég szimpatikus ahhoz hogy írjanak. Pláne – gondolom a leveled stílusa alapján – te csak a legjóképűbb, legsármosabb, legizgalmasabb férfiakat jelölöd be. Márpedig a férfiak „legjobb” 1%-a után tényleg sok nő ácsingózik, és úgy tűnik, abban a ligában te már nem rúgsz labdába. Nagyon sok férfi írna neked, de őket kiszűröd, mondhatni ők számodra nem is léteznek. Akik meg átmennek a rostádon, nos, nekik meg te nem vagy elég jó.”