horoszkóp
shutterstock 311974676

Gondoltam, hátha rég volt lánnyal

2018.01.21. 15:38

Karácsonyi ajándék ghosting

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

Ezzel a témamegjelöléssel érkezett Ágnes nevű olvasónk levele a Randiblog e-mailcímére. A ghosting viszonylag újkeletű szó még az angolban is, nemhogy a magyarban: arról van szó, amikor valaki egy kapcsolatból hirtelen úgy eltűnik, mint egy szellem. Ha szabad következtetéseket levonni a Randiblogban mesélők leveleiből, akkor azt mondhatjuk, hogy ilyesmire valamivel nagyobb arányban a férfiak hajlamosak: nem mondják ki, hogy szakítani szeretnének, nem indokolnak meg semmit, egyszerűen csak eltűnnek.

Ágnes is összejött valakivel, aki pontosan ezt tette relatíve sok randi és szex után, ráadásul pont az ünnepek alatt. Olvassa végig Ágnes levelét, aztán ha önnek is kedve támad mesélni, kérjük, írjon nekünk ön is!

Egy fájdalmas szakítás, hosszú, de élménygazdag kiheverése után, 10 hónap egyedüllét után úgy éreztem, végre készen állok egy kapcsolatra. Hívjuk talán kétségbeesettségnek az ünnepek előtt, de én is voltam olyan hülye, hogy a Tinderen kerestem párt. Munkám miatt gyorsabbnak, és egyszerűbbnek tartottam ott ismerkedni, mivel általában belefulladok az irodai dolgokba, és hulla fáradtan nem megyek már olyan helyekre, ahol ismerkedni tudnék (vagy csak szimplán bénán pasizom). Okos, határozott, független nőnek tartom magam, végzettségemet tekintve is jól át kéne látnom az embereken...

Körülbelül két és fél hónappal ezelőtt a tökéletes „tinderkatonával” párba is álltam. A kommunikáció gördülékeny és szórakoztató volt. Hihetően udvarolgatott, és dicsért. Korán kérte a találkozást, de azt azért húztam egy hónapig körülbelül. Eközben áttértünk Facebookra, és Instán is bekövetett. Helyes, okos, jól nevelt, tisztességes férfi benyomását keltette. Gondoltam, mi bajom lehet, ha találkozom vele. Az első randi nyolc órán át tartott. Tökéletes romantika, korcsolyázás a főváros felett. Karácsonyfanéző körút, körülbelül három helyre ültünk be teázni, mert még nem akartunk hazaindulni. Hazakísérésnél csók a ház előtt. Nem az a tolakodó, inkább a kedves fajta. Elalvás előtt üzenet, hogy mosolyog, mióta látott, és nagyon örült, hogy velem lehetett, alig várja, hogy újra láthasson.

Ezt követte még 4 tökéletes randi. Mindegyik órákig tartott, és látszólag tökéletesen a felhők felett jártunk. Folyton közös dolgokat tervezett velem. Megbeszéltük, hogy együtt töltjük a szilvesztert a nyaralójukban, hogy mi lesz, ha hetekre el kell mennie külföldre, hogy hozzak fel vidékről korcsolyát, hogy többet járhassunk korizni stb. A szülei is tudtak rólam elméletileg, és a barátai is várták, hogy megismerjenek (kamukamukamu) , és annyi „pillangó” volt a hasában, ha velem volt, hogy nem tudott enni előttem. Egyszer sem próbált alkohollal itatni, és végig az ajtónyitogató, széket alád toló férfi látszatát keltette. Megkért, hogy ne tartsam kétségek közt, és kezeljük úgy a dolgot, hogy ez kapcsolat lesz.

Ekkorra már annyira behálózott, hogy eszembe sem jutott kétségek közt lenni. Úgy éreztem, ha már a pasim, üsse kavics, úgy is rég szexeltem, a puding próbája pedig az evés, próbáljuk ki. Ez volt az ötödik randink. Gyorstüzelő fajta volt. Csalódott voltam, de gondoltam, hátha rég volt lánnyal, ezen még tudunk változtatni, majd belejön. Többször is próbálkoztunk, de nem ez lett életem legjobb éjszakája. Két nap múlva megint átmentem, ismét szex, film, hajnalig beszélgetés és cuki összebújós alvás. Reggel mosolyogva ébredés, ágyba kávé, és karácsony előtt lévén még egy könyvet is kaptam ajándékba. (Beteg része a dolognak, hogy a könyv arról szól, hogy a tökéletes nászúton a férj rejtélyes körülmények között eltűnik.)

Búcsúzóul: csak pár nap és újra látlak… Hosszú ölelgetés, csókok.

A vonaton ülve üzeneteket kaptam tőle, ahogy hazaért, és én is végre otthon voltam, már kevesebb jött. Karácsonykor én is hanyagolom a Facebookot, így nem tulajdonítottam nagyobb jelentőséget a dolognak. Szenteste még képeket küldtünk egymásnak a fáinkról. Majd lost... Eltűnt Facebookról, nem nézte meg az utolsó üzenetem.

Vártam pár napot, próbáltam kiélvezni így is az ünnepet, ami persze nem jött össze. Karácsony után örömmel vettem észre, hogy Instagramon azért él, és a sztorimat nézegeti. Ekkor már hívtam, de nem vette. Írtam neki egy kedves SMS-t, amit szintén szóra sem méltatott. Tökéletes ghosting. Kérdem én, mi történt a világgal? Miért csak akkor jutnak a fiúk szexhez, ha elhitetik valakivel, hogy kapcsolatban élnek? Miért kell karácsonyi ajándékot venni valakinek, ha utána nem keresed? A szilvesztert is ráterveztem. Otthon maradtam jobb híján vidéken, és utolsó pillanatban kerestem egyáltalán bulit, amire nem készültem (mínusz x ezer forint szilveszteri ruhatárra).

Természetesen töröltem a Tindert, és többet nem ismerkedem ilyen platformokon. Érzelmileg nem tett padlóra, ennél azért erősebb nő vagyok. Szeretném felhívni a „naiv” nők figyelmét a jelenségre. Nem tudtam a jelenségről, nem nagyon randizgattam, hisz mindig évekig tartó komoly kapcsolataim voltak. Óvatosan hölgyeim! Kedves szellemek, nektek pedig kívánom, hogy kapjátok meg a segítséget valami jó pszichológustól, hogy egyszer képesek legyetek normális kapcsolatot kialakítani, és az érzelmi intelligenciátok ne a béka segge alatt legyen. Nem kéne ennyire mélyre süllyedni egy numeráért, hahó!

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!