Nagypolgári családból jövök, most pornót gyártok a fekete pasimmal

Furcsa történet a furcsa életemből, amit őszintén szólva fogalmam sincs, hogy miért osztok meg, de szerintem ez a klasszik „ha nem mondhatom el senkinek...” érzés munkál bennem. Grafomániás vagyok, de próbálok csak a tényekre fókuszálni.

Az alábbi levél bevezetőjét olvasta el ön az imént, a beküldő álneve Petrina, aki a természetesen szintén a Randiblog szokásos címére írt nekünk e-mailt. A levélben Petrina a feka szót használja többször is, amivel kapcsolatban elgondolkodtunk, hogy ezt módosítsuk-e, mivel sokan szitokszónak fogják fel a fekete szó ezen rövidítését. Az alábbi levélből viszont teljesen egyértelmű, hogy Petrina sosem pejoratív értelemben használja ezt a jelzőt, mindössze az illető személy bőrszínét írja le vele, ezért döntöttünk úgy, hogy nem fogunk cenzúrázni ezúttal sem, Petrina levele alább egy az egyben úgy olvasható, ahogy mi megkaptuk.

Többszörösen kényes téma ez, ezért számítunk rá, hogy sok olvasónknak lesz sok minden mondanivalója a témában. Ha önnek olyan tapasztalata vagy saját története van, amit szívesen megosztana ebben a rovatban, kérjük, írjon nekünk ön is, a címünket alább találja.

„Magamról: harminchárom éves vagyok, kilenc év házasság, három éve külföldön.

Szóval egy éve megismerkedtem cseten egy feka pasival, és mivel engem a feka pasik abszolút hidegen hagynak, nem igazán érdekelt, mint pasi, viszont ahogy telt-múlt az idő, egyre vonzóbbnak találtam, és hatalmas szexcsetelésbe kezdtünk, és olyan dolgokat hozott ki belőlem szexuálisan, amiről nem is tudtam, hogy képes vagyok. Közölte, hogy minden feka pasi ilyen, és hozzátette, hogy ki kéne próbálnom (nem vele, lévén o az USA-ban élt.)

Szóval hirtelen abban a helyzetben találtam magam, hogy amíg a kortársaim gyereket nevelnek és házimunkát végeznek, addig én feka pasikra „vadászok”. Fogalmam sem volt, hogy mit csinálok, mert mégis most honnan akasszak le egy random feka pasit? Társkereső kizárt volt, lévén házas vagyok, és mindenféle drámát szerettem volna elkerülni, és végül arra a konklúzióra jutottam, hogy felbérlek egy hookert (pasi prosti). Szóval össze-vissza keresgéltem és végül rábukkantam egy pasira, aki nagyon tetszett, remegő hangon felhívom ebben a dadogós „hello, te a vagy a hooker?” hangnemben. Átutalom az előleget, és mindenféle szervezkedés után (utazás, hotel) üldögéltem a hotelszobában rá várva, és imádkoztam, hogy úgy nézzen ki ahogy a fotón.

Szerencsére pont olyan volt, mint amilyenre számítottam, és a szex némiképp ugyan fájdalmas volt (méretek ugye), de hihetetlenül élveztem. Mindeközben regisztráltam egy pornóoldalon, lesz, ami lesz alapon, és volt egy feka pasi, akinek imádtam a reg. Lapját, így írtam neki. Sokáig leveleztünk, Skype, aztán számcsere, mindennap hívtuk egymást és kvázi barátságnak kezeltük a kapcsolatunkat, aztán végre tavaly szeptemberben igent mondtam egy randira.

Tetszett, de semmilyen kémiát nem éreztem, ő viszont igen, és közölte, hogy a kémia majd jön magától, és adjak egy esélyt. (A méretkülönbség miatt voltak fenntartásaim, de úgy voltam vele, hogy egyszer élünk, végülis mit veszíthetek?) Életem legjobb, legfantasztikusabb szexuális élmenye volt, és onnantól nem volt megállás.

Mindennap beszéltünk, munka előtt, szünetben és munka után és mindennap SMS-ek néha éjjelig. Először a szeretőm lett (ő szingli) később a pasim (a férjem mellett). Minden hétvégén randi, és így kilenc hónap után kinőttük a hotelszobát és közös programjaink vannak. Ő szerelmes belém és velem tervezi a jövőt, én viszont nem, mert szeretem a férjem, csak éppen a szex nem működik vele. A férjem bipolár depressziós, vannak jó és rosszabb napjai, sokat kiabál velem, viszont imád, szeret, megbízható és ő a társlelkem, a kis biztonságos buborékom, akivel, ha jól van, boldog vagyok.

A pasim hasonló hozzám, csak idősebb nálam, de ő nem tudja megadni azt az ölelkezős-szeretgetős nagyon fizikális kontaktot, amit a férjemtől kapok, szimplán mert ő nem ez az alkat. Szerelmes belém, neki is én vagyok a nagy ő, de ő nem egy bújós alkat, mint a férjem.

Szexuálisan hihetetlenül megváltoztam, pl.: előtte fogalmam sem volt arról, hogy én szeretem, ha megpofoznak szex közben, vagy fojtogatnak, mert én ezt mindig valami túlélőprogrammal kötöttem össze, most pedig konkrétan én kérem, hogy csinálja, ami szörnyű, mert ez mégis hova vezet? Valami BDSM-dologba, amin világéletemben röhögtem?

Van a lekötözéstől kezdve maszkokon át minden, és ami végképp döbbenet, hogy amatőr pornóinkat töltjük fel egy pornóoldalra (arc nélkül of korsz), ahol hatalmas nézettségünk van. Én diplomás, nagypolgári családból jövök, ahol a „hülye” szitokszónak számított, fantasztikus, de konzervatív szülők, egyetem, csodás gyerekkor, most pedig pornót gyártok a feka pasimmal – apu büszke lenne rám, ja mégsem.

Apukám szalonrasszista, tehát ha beállítok egy feka pasival, minimum lefordul a székről, a nagyi feka pasit csak a tévében látott, és mivel jólnevelt emberek, sosem „szólnának be neki”, de tudom, hogy sosem fogadnák el jószívvel. A pasim szeretne gyereket, én viszont nem, viszont szex közben én azt is megígérem, hogy vele élem le az életem, mert transzban vagyok.

Sosem presszúrál, hogy hagyjam el a férjemet, mert először a városomba költözik (négy órányira lakik jelenleg) és utána összeköltözés (nála ez a forgatókönyv). Én is szeretem őt, de közel sem úgy és olyan mélyen mint a férjemet, de az is tény, hogy talán a házasságom sem megoldás az életre. Itt tartok most.

Lelkiismeret-furdalásom nincs, ha lenne, nem csinálnám, és nekem nincs időm, sem szándékom arra, hogy a barátok és a társadalom elvárásainak éljek, mert velem egykorú, exévfolyamtársaim halnak meg random (rák, családi erőszak, öngyilkosság), én pedig szeretnék úgy kicsekkolni, ha eljön az időm, hogy úgy éltem, ahogy szerettem volna, megvalósítottam az álmaimat, és a saját utamat jártam, ahogy Frankie mondaná,

I did it my way.”