Írt emailt, olvassam el, és ha lehet, ne keressem többet

Olvastam az oldalatokon, hogy vártok webes társkeresős sztorikat, ezért gondoltam, leírok egy kb. másfél évvel ezelőtt megtörtént esetet, hátha érdekes lehet.

Várunk bizony, és ezúton is köszönjük Henrik álnevű olvasónknak, hogy megírta a saját sztoriját. Nekünk mindenképpen érdekes volt, mert bár nagyon sok éve működik már a Randiblog Inbox rovat, még sose írt nekünk senki olyan lányról, aki azért szakított volna, mint Henrik volt barátnője. A dolog egy társkeresőn indult, de már ott is szokatlan módon, de ennél többet nem mondunk el előre, alább teljes egészében olvasható az egész történet.

Annyi álljon még itt, hogy nemcsak Henrik sztoriját várjuk, hanem az ön történetére is kíváncsiak lennénk! Önnel is esett meg hasonló? Tudna mesélni? Kérjük, tegye – ennek a legegyszerűbb módja, ha ír egy levelet a Randiblognak. Címünket az alábbi dobozban találja.

„Most már írhatok róla szerintem, elég idő telt az eset óta. Véget ért egy hosszú kapcsolatom egy lánnyal, lezártuk, lezártam magamban. Kicsi egyedüllét után, gondoltam, felregisztrálok újból egy társkereső oldalra (korábban is ismerkedtem társkereső oldalról). Egyik nap kapok egy lánytól levelet, hogy szívesen megismerne, de törli magát, mert nem tetszik neki az oldal, megadott egy emailcímet, ha van kedvem, oda írhatok. Se képet, se adatlapot nem láttam, ő láthatott rólam, de pozitív volt, ahogy írt a levélben, veszítenivalóm nincs, hát írtam neki emailben.

Kaptam képet róla, tetszett a lány, elkezdtünk beszélgetni, majd telefonszámot cseréltünk, ott közvetlenebb volt a beszélgetés, később randiztunk. Összejöttünk, jól alakultak a dolgok, sétáltunk, utaztunk, még egy szomszédos országba való kirándulást is megbeszéltünk, időpont és a szálloda és le lett foglalva.

Azt azért meg kell írnom, ami elég lényeges a sztori miatt, zárkózott, más városból átköltözött lányról van szó, akinek kevés barátja van. Én pont az ellenkezője vagyok, nyitott, több jó barátom van, akivel napi kapcsolatban vagyok, ezt tudta a lány, félt a helyzettől kicsit. Néha meg is említette, hogy kicsit különbözőek vagyunk, de azt beláttuk, az ellentétek vonzzák egymást és jól megvoltunk. Még mielőtt összejöttünk, nekem volt egy lefoglalt utam külföldre, ezt mondtam is neki, tudott róla.

El is utaztam, 5 napról volt szó, nem nagy idő, beszéltünk mindennap, majd jött egy üzenet, írt emailt, olvassam el, és ha lehet, ne keressem többet. Elolvastam az emailt, leírta, hogy nyomozott utánam és megtalált a társkereső oldalon engem, és én átverem, nem bízik már bennem, lezártnak tekinti a kapcsolatunkat.

Persze megpróbáltam külföldről elérni, nem tudtam. Leírtam neki, hogy igen, elfelejtettem letörölni magam, nem foglalkoztam az oldallal, mert együtt voltunk, hiba volt. Azt hozzá kell tennem, soha nem csalnék meg egy lányt sem, soha nem is tettem ilyet, szerintem az gyávaság, én inkább kilépek egy kapcsolatból, ha más lányra vágyok.

Hazajöttem, találkoztunk csak annyira, hogy pár apróságot visszaadjunk egymásnak, a lány haragudott rám, de még egy kérdést feltettem neki, ha már ennyire nyomozott utánam, hogy azt is megnézte-e, mikor jelentkeztem be utoljára az oldalra, hát azt a ledöbbent arcot, csak egy halk nemet mondott, azzal vágott vissza, akkor sem bízik már bennem, elváltak útjaink.

Csak egy tanácsot tudok mondani, akár fiúnak vagy lánynak, ha megismerkedik valakivel társkereső oldalról, utána törölje le magát, tanuljon ebből a hibából. Én tanultam belőle, akkor 31 éves fejemmel.”