Normális adatlappal lepattanok, mint a borsó a falról

Szoktam elvétve olvasgatni a Randiblog-cikkeket, amolyan délutáni kávé mellé bejegyzések, általában mosollyal, néha meg szemöldökemeléssel reagálok, ritkán mondhatom őket unalmasnak, szóval gratula.

Nem nekünk szól a fenti bevezetőben olvasható gratuláció, hanem mindenkinek, aki küldött már be levelet a Randiblognak – ezúton továbbítjuk a gratulációt az igazi címzetteknek! És persze rögtön hozzátesszük akkor már a sajátunkat is, mert nem győzzük elégszer mondani: mi szintén köszönjük mindenkinek, aki valaha írt nekünk, nagyon büszkék vagyunk a Randiblog Inboxban megjelent posztokra!

Ha ön először jár az internetnek ebben a zugában, akkor hadd figyelmeztessük: itt olvasóinktól e-mailben, az alábbi címre érkezett leveleket jelentetünk meg párkapcsolatokról, szerelemről, szakításról. Az alábbi sorokat András álnevű olvasónktól kaptuk, aki két női olvasónk bejegyzésére reagál saját tapasztalataival az internetes társkeresés témakörében. Feltételezzük, hogy Andráshoz hasonlóan ön is tudna mit mesélni arról, hogyan keresett partnert valamelyik honlap vagy app segítségével: ha van kedve, meséljen ön is!

„Én most Orsolya és Hortenzia gondolataira reagálnék, Orsolya a párkereső oldalak hamis profiljaira és nyomulós pasikra haragszik, Hortenzia pedig az ambíció nélküli és igénytelen egyedeket szidja.

Igen, sajnálatos módon ezzel nem tudok most hitelesen ellenérvelni. Viszont azért van egy másik réteg is, aki nem löttyedt el, nincs hamis kép, és a kor is passzol. Van egzisztenciájuk, van sixpack a hason, de a homlokon is. Viszont általában nem 185 magasak, nem tipikus macsók, vagyis egy fotón kb. 7-8-ra sorolható a külső, a tipikus nem-mozgat-meg doboz a temetőjük. Valahol én is ide sorolom magam, és most kicsit taglalnám egy másik szempontból a témát.

Direkt nincsenek világjáró fotóim feltöltve, nem mutatok túl sok bőrt vagy vasat, inkább van néhány sor rólam. Viszont elmondhatom, hogy a társkeresőn a normális adatlappal kb. nullaközeli a sikermutatóm, még az első online beszélgetés sem szokott összejönni, mert lepattanok, mint a borsó a falról. Egyszerűen ha nem hozod az emelt szintű stimulit, ami átüti a feledzett falat, nem leszel érdekes.

Orsolya és Hortenzia valószínűleg 9-10 fotót akar párosítani a fent leírt dolgokkal, nem mondom hogy lehetetlen, de kevés a reális esélye, főleg ha lepattanunk még a jobbra/balra húzásnál. Tiszteletre méltó, én is azt vallom, hogy az elvárásokat magunkkal szembeni tiszteletből sem szabad elengedni, ez alapdolog, amit magunkból kihoztunk, azt valahol egy bizonyos szinten keressük, elvárjuk a társunktól is.

Kedves hölgyek, valahol el kell dönteni a kritériumokat, és azok mellékhatásait fel kell vállalni, van azért normális pasi is a süllyesztőben, azt, hogy hogyan lehet őket kiásni, sajnos nem tudom... Ahogyan azt sem, hogy tudnám én kikaparni a like-gyűjtők vagy „van egy felfüggesztett kapcsolatom” közül az Orsolyákat és Hortenziákat...”